Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - X. 1659. aug. 10 — 20. Keresztesmezei tábori gyűlés
1659. ÄUG . 20—30. 27 ban. Csakugyan összejöttek s Bethlen János a cancellár bemutatván a fejedelmi propositiókat,egyúttal élőszóval közölte a fejedelmi izenetet. Czirkáló emberei elfogták Rákóczy egy emberét, ki levelet hozott az országhoz — de a fejedelemhez semmi követséget. Hát határozzanak a rendek, felbontják-e a levelet vagy sem — s ezt annyival szükségesebb tudni, mert holnapra várja Keményt. A rendeknek kedvök lett volna felbontatni a levelet s kihallgatni a követet: de Barcsay ezt minden áron meg akarta gátolni. Hogy időhaladékot nyerjen, elrendelte, hogy mindenik nemzet külön tanácskozzék e tárgyról, s hogy a rendeket Rákóczy ellen hangolja, kihallgattatott egy pár, Rákóczy fogságából visszakerült nemest. 23-án magához hivatta a főbb székelyeket s őket külön informálta, felolvastatta a vezéreknek s portai követeinek leveleit, melyek a sarcz beszolgáltatását sürgették, a gyengébbeket mindenféle híresztgetésekkel ijesztette s panaszkodott, hogy a közrend nem volna olyan makacs, ha a főurak közt nem volnának bujtogatok. A dolog vége az lett, hogy a rendek kijelentették Rákóczy követeinek, hogy nem hallgatják meg őket, a levelet nem bontják fel, 2) térjenek hát vissza s mondják meg uroknak, hogy ne írjon, ne izenjen nekik semmit. Alig hogy ezzel végeztek, aug. 25-én jött a hír, hogy Rákóczy katonái Gorbón felverték Barcsay előőrseit. Össze is gyűltek azonnal a rendek s ezt az ellenségeskedés nyilvánságos megkezdésének vették. Fel is vetette a fejedelem a kérdést, hogy nyilatkozzanak a rendek, hogy az ország megmaradását a Rákóczyhoz csatlakozásban, vagy a török porta melletti hűségben akarják feltalálni? Természetes, hogy az utolsó mellett döntöttek, s így határozatba ment, hogy írjanak a szultánnak, hogy miután Rákóczy beütése miatt nem képesek a sarczot összeteremteni, legyen türelemmel, a porta küldjön nekik segélycsapatokat s a két oláh vajdát is küldje segélyükre; aztán írnak a császárnak s ezt megkérik, hogy Rákóczytól foglalja vissza a két megyét, különben ha valami veszedelem származnék a dologból, őket ne okolja. Hasonló ») L. Törvények és Okiratok XXXVI. a). 2) Ez a XXXV. sz. a. közlött manifestum.
