Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

Az faeszterczei capitulum ezüstit is ö kegyelme percipiálta, de nem tudhatni mennyit. Az szebeniek ezüstit is, melyet jószágokrúl adtak, azt is Bánffi uram percipiálta, extál szebenieknél Bánffi uram quietautiája, facit 11. 1070. Nemzetes Fodor István uram is jószágot vévén per talleros 4000, azt is Bánffi uramnak adta, extál róla quietantiája, mely teszen fi. 7200. Nemzetes Paskó Kristóf uram is adván jószágért talleros uro. 2000, facit juxta ejus quietantiam fi. 3600. Medgyesiek administratioja szerint vitt el Bánffi uram tőlük ezüstöt 283 girát, melyet tallér számra computálván teszen talleros 2405

1/a"] Aranyat nro 78 Egész imperialis tallért nro. . . 1109 a c ° r I feumma tacit proOroszlányos tallért nro 336 f mi

8CU

C 7913. Szeges tallérokat nro 292 Szlottot dutkával pro talleris . . 47 Dutkát pro talleris 88 Csik, Gyergyó, Kászon, Háromszék a summát Bánffi uram kezéhez atták, kitetszik a quietantiákbúl. Similiter: Doboka, Belső-Szolnok is ö kegyelmének adták, kitetszik a quietantiábúl. Notandum: A mint már declaratióban tétetett, a mely ezüstöt, pínzt, tallért, aranyat, Medgyes, Besztercze-székelység és vármegyék is adtak Bánffi Sigmond uramnak, ezeket diciturral értjük bizonyoson, hogy Bánffi uram percipiálta, errül mi semmi quietantiát nem láttunk. Datum in civitate Szászsebes in comitiis regnicolarum generalibus die 3. Junii anno 1659. Franciscus Dániel m. p. Franc. Maxai m. p. Cserei Mihály m. p. (P. II.) (P. H.) (P. II.) Stephanus Tisza m. p. (P. H.) Petrus H. Dési m. p. (P. II.) (Eredetije az erd. muz. Gr. Kemény József, Erdély története eredeti levelekben. VIII. köt.)