Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

alá szállítják, az hol tavaly az hidat az Maroson csenálták most is ott akarják csenálni; az partium ha elvész is mit tehetünk mi róla, nem mi leszünk oka, eléggé intettük, s ha nem fogadták lássák mit használnak vele, immár csak ez szegény hazát tarthatnék meg, de félő az Kegyelmetek késedelmezése erre is veszedelmet ne hozzon, elmenvén az híre Kegyelmetek ott mulatásának, másra magyarázzák ; úgy látjuk ő nagysága most is úgy tartja meg hitit, mint azelőtt; Szeptembertől fogva eleget jártunk ő nagysága után, immár nem járunk, látván sem lelkével sem nemzetsége veszedelmével nem gondol, azért jobb ő nagyságának szenvedni, s ez elromlott hazát, az mennyiben lehet oltalmazni; ha az partium akarja keljen fel értsen egyet, ha nem: veszszen maga miatt, mi elvárjuk, ha bejő ő nagysága is talám az isten megszán bennünket is, maga veszedelmére hozza be, Kegyelmetek csak jöjjön el. Az praesidiumnak Kegyelmetek senki adóssága megfizetését ne igérje, nem vagyunk bolondok olyanoknak fizetnénk, az kik hazájok veszedelmére igyekezőket szolgálták, mikor az hazát szolgálják, megfizetünk; az dragon tisztet assecurálhatja Kegyelmetek más alá nem rendeljük; most is jött onnét feljűl levelünk Potoczkitől is, tudjuk, mint vagyon állapatja ő nagyságának, úgy hisszük onnét feljűl is lészen válasza; az Potoczki levelét oda küldöttük; az fővezér kijövetele bizonyos, Kegyelmetek semmit ne tractáljon, most is nehezteli az török emberünknek oda való juttatását, sőt azt írja az budai vezér, nem sokára vége leszen mind Rákóczival való practikánknak. Hadunk hála Istennek vagyon, mind az két vajda készen vagyon; Harsáni uramat ma expediáljuk; budai vezér készen vagyon, ha bemdúl, leszen hátúi kísérője. Kegyelmetek, azmint maga assecuratoriája tartja, csak, az mellett maradjon, se jobbra se balra ne hányatolljon. írja Kegyelmetek az rabokat is most is veszi, jobb volna azt az ő nagysága miatt tatár rabságában nyomorgó szegény rabokért adná, mert félő azoknak a sanczát dupláson nem sokára megfizeti; írja azt is, az summáért is reánk jönnek, arra bár ne viselne gondot, csak az mi nem ő nagyságáé azt bocsátja vala ki kezéből idején; mi itt benn az jószágihoz hozzá nyúlunk, ha maga assecuratoriájának nem állott, mivel isten ellen való dolog az ország házait bírja s az jószágot is. Eisdem in reliquo gratiose propensi manemus. Datum in arce nostra Szamos-Ujvariensi 31. Mártii 1659. Barcsay Akos m. pr. Külczím mint az előbbeni. Mindhárom eredetije a gr. Lázár család inegyesfalvi levéltárában).