Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

perrel keresni penig az haereseknek saját jószágokról való leveleket károsnak esmérjük lenni, holott aféle leveleknek processus által való véghezvitelekig sokaknak jószágit periclitálni látjuk. Végeztük azért, az Nagyságod kegyelmes tetszése is accedálván, hogy meghalván az nemes ember, azon vármegyéknek vagy székeknek tisztei pecsételjék el az leveleket mingyárt, és eltemetvén az nemes embert, annak adják kezében az kit (le jure regni illet az levéltartás, de úgy, hogy megesküdjék erős hüttel az relicta, hogy az levelekben nem occultált, sem egy, sem más úton el nem vesztett, sem enyésztett. Ennekelőtte megholt nemeseknek relictái is, mind penig az kiknek leveleit ebben az disturbiumban vagy akármikor azelőtt is hatalmasúl elvötték volna, requiráltatván vármegyékeknek és székeknek tisztei által, tartozzanak praescripto juramento mediante megadni az haereseknek, s legitimus successoroknak. Ezek ellencselekedőkön, azon kiment tisztek statim et defacto tegyenek executiót az 1653. esztendőbéli par. 4. tit. II. art. I. sententiának tenora szerént. Articulus IX. A mi kegyelmes urunk atyai szereteti, s indulatjai megköszöntetik. Az mi kegyelmes asszonyunk jószágiban assecuráltatik, és az követeknek maga mellé választására is authoritás adatik. Tapasztalhatóképen, és (hogy megvalljuk) hitelünk felett való ritka példájú atyai szeretetit s indulatját vettük Nagyságodnak eszünkben, hogy midőn az hatalmas nemzetségnek az keresztyén- világ-rémítő hadi készületit, sőt rész szerint indulását hallottuk volna, és midőn gondolkodnánk arról mint lehetne reménségünk annak rólunk elhárításába, másfelé való fordításában, és magunk közül az nagy félelemnek miatta az fővezérhez delegálandó arra elégséges követeket nem találhatnánk, Nagyságod közinkben küldött becsületes és tanács renden való úr hívei által jelenteté, hogy in tali casu mégis méltóságos személye szerént, az szegény hazáért kész elmenni, és ezt az ellenünk megharagudt hatalmas nemzetséget tehetsége szerént csendesíteni az szegény hazához. Bizonyára méltó dolog, hogy ebbéli hozzánk és hazájához való szereteti Nagyságodnak a maradékoknál is örök emlékezetben légyen. Mi is azért egész országúi, három nemzetül, meg akarván ezaránt is liáladatosságunkat Nagyságodhoz mutatni: ígértük, hogy ha az istennek bölcs ítéletiből (melyet eltávoztatni szűből kívánnók) Nagyságodnak vagy fogsága, vagy szomorú halála esnék, az mi kegyelmes asszonyunkat ő nagyságát, Nagyságod mostani szerelmes házasERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK. XII. K. 15 AM. KIR. ORSZ. LEVÉLTÁR KÖNYVTÁRA