Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

nekünk, kit annak az hazának kívánunk; ebben az elsőben difticultas nem lehet. Az 3. punctumot az mi illeti, mi Váradot partiumot szeretetbűi is bocsátjuk ki. abban helvheztetvén Kgteknek megmaradását és szerelmesinkre nézve is, kirűl Kgld sok szót hallott rs talám ugyan buzdult szívünk indulatját is ismerhette. írhat császár levelet, hogy arra elvegye Kgltek, vagy vételének is consentiáljunk, ójjon isten attúl: inkább ez difficultásokkal mi szívünkben csinálhat scrupulust Kgltek mintha másra intendálna, csak Váradot vehesse ki tőlünk. Az mi az hatodik punctumot illeti, hiszem Kgd eléggé meg van világosítva: hanemha oly erő kénszerítene, kinek ellene nem állhatnánk; azon nem egyéb, török erő értetik és úgyis mint keresztények kereszténynyel etc. török penig csak mi érettünk bizony Kglteket fel nem ülteti. Mi ez difficultásokat kettőnek itílhetjük, vagy az : Kgltek felbomlását az végezéseknek akarja inkább, avagy magyarázatot írásunkkal kiván, kit is, ha ez utolsó, ím megcselekedtük; ha penig az első, isten s világ előtt mentek leszünk, keresztényi oblatiónkat salva conscientia elejekben is terjeszthetjük, mi az Kgld hitinek, végzésinek hívén igéretünket effectuáltuk; declarálja csak Kgltek magát, conürmálja-é nem-é, mi úgyis Kgltek ellen fejedelemségért bizony fegyvert nem vontunk, megvonszuk magunkat, ha ki bánt, ha lehet, oltalmazzuk magunkat; mi jó Lázár uram Váradot, confirmáltatván az végezés országtól, ha az gyűlés 26. Febr. áll be 27. confirmálja, bocsásson 28. vagy 2 comissariusokat, mentest kibocsájtjuk; rabjaink menvén el az váradi katonák megölettetésiért Temesvárra, azoktúl is megizentük az vezérnekhatalmas császárunknak engedelmességet akarván mutatni, megalázással fejet hajtani: ím fővezér tette fejedelem ellen nem mentünk, se megyünk. Váradot is az hajdúsággal az országnak megigírtük bocsátani. Mi jó Lázár uram tatártól nem félünk, van baja; török had hol mit csinál az végekben, tudjuk; Várad Kgltek kezénél lehet, ha akarja ad 10. Martiig. Bizony szónkra írjuk Kgldnek, csak tegnap is oly dolgokat hozának, oly világos lélekkel bíró ember lehetne farban rúgná az végezést; de ne adja isten, lelkűnkön vásároljunk világi mulandóságot. Barcsai uram ő kglme levelünket ha mutatta, jó, de abban conditiók voltak: nem vizsgáljuk azt is, már elmúlt dolog. Horn Szebenbe arestumban, onnét ír nyavalyás 15. jan. bocsáttassa el ő Kglme. Az isten ne üdvözítse az mi lelkünket, ha azt tudnók is, valamely órában az ország hitlevelét beküldjük az portára,