Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

nem volt abban az párban, melyet Senyén Gábor által beküldtem, mivel azután addálá Nagyságod maga kezivel. Találtanak ő kegyelmek a hatodik punctumban is dit'tieultást, mely az első párban is meg volt írva, úgy mint ezt: »Hogy senki instantiájára, parancsolatjára ő nagyságok ellen fegyvert nem fognak, hanemha nagy erő, kinek ellene nem állhatnak, kénszerítené.« — 0 kegyelmek erre azt mondják, az porta parancsolatja kívül sem az mi kegyelmes urunk, sem más parancsolatjára Nagyságtok ellen fegyverhez nem nyúlnak soha, de ha az porta parancsolja s egyszersmind hadakot is küld velek, azt elmulatni nem merik, ha fogadnák is csak lelkeket terhelnék vele. De hogy teljes tehetségekkel eltávoztatni igyekezik, arra örömest obligálják magokat. Ezekben az dolgokban az Nagyságod részéről én nem látok semmi akadályt, melyért rá nem mehetne, az egész dolognak valósága megmaradván az végzésben. — Nagyságod eziránt is eszébe veheti, nem színesen, hanem sinceritással tractálnak Nagyságoddal, nem akarják az végezésnek alkalmatosságával kicsalni kezéből Váradot, hanem az difficultásokot igazán megírják, hogy végezéseket megállhassák, s az országgal is ratiticáltathassák. Nagyságodot én is alázatoson kérem, az kevés magyarnemzetnek ilyen nagy javára való dolgot kicsiny alkalmatossággal ne liadjon füstben menni, az kiküldött pár szerint készek az tanácsi rendek urunkkal ő nagyságával együtt Nagyságodot assecuralni, ratificaltatják az országgyűlésében : melyet, ha cselekedni akar, legyen késedelem nélkül, azmíg az török tatár hadak nem indulnak, mert akkor, ha szintén Nagyságod akarná is Váradot kézben bocsátani, hozzá nem nyúlhatnak, azzal veszedelmet magokra venni nem igyekezvén. Tartsa meg isten Nagyságodat jó egésségben. Datum ex Deés die 4. Februárii anno 1659. Nagyságodnak alázatos szolgája Lázár György mp. P. S. Urunk ő nagyságától az Nagyságod ő nagyságának 27-dik Augusti Székelyliídról írt levelét láttam, melyben Nagyságod kezeírásával adott szabadságot az elmenetelre ő nagyságának, kit magam olvastam, sőt úti költségre is háromszáz tallérról committalt Nagyságod maga kezeírásával. Az mely fogarasi nímet kapitány és tüzes szerszám csináló felől Nagyságod Teleki uram által izent vala, azt is ő nagyságának megemlítettem: ő nagysága azt mondja nem tudja most hol jár, azmint értette az ő nagysága adta salvus conductussal hódoltatta a szászokot,