Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
jószágért magát levágassa, mert ha Lengyelországba oda maradván hada, mégis kijőve ő Nagysága, az elmúlt nyári állapotokban is sem Erdélyért, sem annak részeért Jenőért nem próbála semmit, higyje bizonynyal Kegyelmed, meg fogja látni, minthogy nem az ő nagysága erejéhez való az más fél készületi, nem hogy az erdélyi jószágért eldaraboltatná magát, de az magyarországi mellett sem szenved sebet. Azmint ő Nagysága obiciálta Kegyelmednek, mi azt irtuk volt, ha az partiumot ki nem bocsátja kezéből az ő nagysága erdélyi jószágihoz fogunk nyúlni: úgy vagyon mi írtuk, nem is cselekedtünk az ellen, sőt az szerint, mert ő nagysága ki nem bocsátá kezéből az partiumot, úgy nyúltunk mi is az jószághoz, mert ha kibocsátja vala akkor ő nagysága, eddig sem nyúltunk volna hozzá, sőt ennek utánna sem, hanem ha minden requisitiónk nélkül az porta újabb parancsolatja érkezett volna felőle. Ugyanis, ha akkor az partium kézhez bocsátásának híre az török nemzet közzé elment volna az egész országnak lecsendesedését értvén az porta, könnyebben titokban lehetett volna az ő nagyságok jószágának állapatja, de látván ő nagysága az partiumot sem bocsátja ki, nyúltunk azért az jószághoz, ha az partium az ő nagysága megáltalkotsága miatt elvesz, akarcsak Erdélyt oltalmazhassuk meg, ne találjanak okot elveszésére. Az uniót, hogy ő nagysága említi csudás dolog, melyre maga hitesnek magát lenni nem ismerte, sőt teljes tehetségével meggátlója volt. Az nemesi szabadságot se forgassa, holott az ő nagysága cselekedeti szolgáltattak alkalmatosságot arra, az porta parancsolatja légyen az erdélyi állapotoknak regulája. Látván azért ő nagyságának csak az privatumra való czélozását, ő nagysága mellett törekedni nem akarunk semmit, mindazáltal az két fejedelem - asszonyért, legkiváltképpen idősbik asszonyunkért megcselekeszsziik törekedünk az ország előtt, ő nagyságokat jószágokban meg ne háborítsa, ha az porta újabban nem fogja parancsolni, ne is sollicitálja semmi úton, hogy arról újabb parancsolat írassék az portáról; de hogy ezaránt való kedveskedésünk is jó gyümölcsöt hozzon, meg se gondolja Kegyelmed. Irtunk volt kegyelmednek ennekelőtte is minden dolgokról, melyekből megérthette, mi karban áll állapotunk, szükséges azért Kegyelmed siessen hozzánk, lássunk egyéb dologhoz, mivel az megegyezésben lehetetlenséget látunk. Isten hozza Kegyelmedet jó egészségben. Eidem de caetere gratiose propensi manemus. Datum in curia nostra Desiensi die 24. Januarii anno 1659. Achatius Barcsai, m. p. k M. KI fi. 0R8Z. LEVÉLTÍB KŐ N YVTÁ R A.
