Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
szelni; ő bíztat, hogy elég hada vagyon; mondám, mi haszon, hogy Szolnokban vesztegöl, annyi haszon, mint ha túl volna az tengeren. Nagyságodhoz ím Judát is (?) felküldöttem, valamennyiszer szembe voltam, jelen volt, kivétetím(?) szóval Nagyságodnak megmondhatja. Egy legényt hagytam ott az vezér kívánságára, mi választ hoznak Váradról odaküldött levelére s levelemre, hogy azt megírja Nagyságodnak. — (A levél itt megszakad.) A hátlapon: Páriája urunknak írott levelemnek. (Egykorú másolat Sebesi Ferencznek a hédervári gr. Viczay-féle levéltárban őrzött napló könyvében). A fennebbi levél melléklete: h) 1659. jan. 13. Sebesi levele a Váradiakhoz. Szolgálatomat ajánlom Kegyelmeteknek, jó akaró uraimnak. Isten az új esztendőnek minden részeiben tegye szerencséssé, boldoggá, szíből kívánom. Az én kegyelmes uramtól, az erdélyi méltóságos fejedelemtől, Barcsai Ákos ő nagyságától expediáltatván ide az budai vezérhez ő nagyságához, azonban érkezék Oláh György az Kegyelmetek várospecséti alatt való levéllel, melyet beadván az vezérnek ő nagyságának, engemet is ő nagysága oda felhivata; mivel Kegyelmeteknek s az országnak soha veszedelmire nem igyekeztem, mostan is hazámhoz való szeretete^) arra viszen, hogy Kegyelmetek veszedelmit távoztatnám, az mennyire az tehetségem volna. Mostan is dévánjok lévén az vezérnek ő nagyságának, minden készülettel, az kik Jenőben gyülekezvén Papmező és Belényesre akartanak menni; de isten bizonyságom, nemcsak egyszer, sem háromszor kértem, hogy ebbeli szándékokot arról elfordítsák. Mostan is Kegyelmetekhez való szeretetem arra vött, hogy hitlevelet szereztem vezértől ő nagyságától, melyet ő nagysága is ki is küldött magamnak is ő nagysága kérésemre: keresztyén hitemre mondom, hogy assecuráljon Kegyelmetek ide küldendő követ atyafiait, nem leszen semmi bántódások, se tartóztatások s hittel ő nagysága előttem confirmálá szavát is. Azért Kegyelmetek minden késedelem nélkül mindjárt elküldje bizonyos atyjafiait, követit, kiknek tovább való halogatás nélkül való instructiójok oly legyen, hogy tovább nem engedtetik, hanem az hadak megindulnak; de addig nem cselekeszi az vezér ő nagysága; azért ő nagysága az Kegyeline-