Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
1659. JANUÁR. 129 az vezérhez elmentem Tömösvárra, az mit meg kellett neki mondani, mindeneket megmondottam; menté magát hittel, hogy ő se párt levelekben nem ad, sem semmi követsége oda nem jár, hanem én az dévánban szoktam elolvastatni az leveleket, az kik lionnén jönnek; talán lehet oly, az ki concipiálná és hírt adna; de sőt talán ott lehetnek az ott való emberek közül, az kik írják meg neki az írásokat. Hogy oda érkeztem, felkészűltenek volt felesen, Belényes és Papmező felé Jenőben el is mentenek volt, ha csak két nappal oda nem érkeztem volna, oda csaptanak volna; de mind az tihájával s mind az Ali pasa kaimekámjával pántalódtam (sic), annak utatom (sic) az vezérrel sokszor, valamennyiszer vele szemben voltam : hogy ott nem ott volna az ellenség, hanem másutt, nincsen most ott ellenség, hanem mely felé menjenek megmodtam, melyre, noha azt mondtam, hogy az vizek nagyok, el nem mehetnek, arra bőven feleltem, noha ha valami szerencsétlenség fogná találni; nohahogy Nagyságod úgy végezte, hogy Várad felé jőjjen ki, oda mennek Nagyságoddal együtt; arra feleltem azelőtt követségem mi volt, eszébe juttatám arról micsoda okokra nézve kellett Nagyságodnak megváltoztatni, sőt nem Nagyságod, hanem az ország: arra nézve, hogy hadai közel voltak, ha kicsapott volna onnat, Nagyságodot az erdélyi hadakkal odaki rekesztette volna és osztán az parasztságnak is szabadságot adott volna, mit cselekedhetett volna addig az szoros útakat megállván, azután könnyen, ha, vette volna esziben, hogy ellene nem állhat, másfelől az országban ismég kiment volna. Boszúját megállatám; de csak én úgy veszem eszemben, hogy az télen ők meg nem mozdúlnak. Az hadak viszont tegnapelőtt mind visszajövének .Jenőből Lippára mind gyalogság s mind lovas, az kik Belényes felé készűltenek volt, mivel én Lippára nem mentem volna, de az vezér parancsolatjára, hogy kaputsi basa, az fővezér szállásosztója itt lévén, úgy küldé az vezér arra, hogy velem együtt járjon be ; Nagyságodhoz megyen koldúlni, nem egyébért, az oda beküldése felől tudakozók, az Nagyságod parancsolatja szerént megmondtam; mondá, miért nem írta meg Nagyságod az levélben, mondá, nem hiszem; azért küldött ő nagysága meghitt embert, hogy hitele legyen szavának, hiszen azért szokták az követet küldeni, hogy szóval mit izennek, hitele legyen; mert ha csak levelet küldene, postátúl küldené. Az mely vén kapugsit Nagyságoddal beküldették volt, azt visszaűzte az vezér, miért ment el Nagyságod mellől, mert azért küldte, liogy Nagyságod mellett legyen mindaddig, azmíg az dolgok megcsendesednek. Ali pasáról való dolgot megmondtam, én is irtam vala neki Tömösvárról egy intő levelet, úgy mint zaránERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK. XII. K. 9
