Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
tero gratiose propensi manemus. Datum in castris nostris ad Egrestő positis. Die 25. Decembris anno dni 1658. Achatius Barcsay m. p. Ugy is értjük, Deli Husszaim pasának adták s el is érkezett. Külczím: Generoso Francisco Sebesi de Bolgárfalva, ex praecipuis aulae nostrae familiari. Fideli nobis dilecto. (Eredetije Sebesinek a liedervári gr. Viczay-féle levéltárban levő naplójába fíizve). .*) 1658. decz. 27. Ugyanaz ugyanahhoz. Acatius Barcsay dei gratia princeps Transsylvaniae stb. Generose fidelis nobis dilecte salutem et gratiam. Az mint értjük, az budai vezér, Chinán pasa, helyben maradott. Parancsoljuk azért kegyelmesen Kegyelmednek, az Deli Husszain pasának szóló leveleket hagyja Barcsay Gáspár uram kezében, maga pedig útját continuálja. Az aranyos kupakot is hagyja Déván Kegyelmed. Az ötszáz aranyat Kegyelmed praesentálván, szónkkal köszöntse s mondja meg, meghallván, hatalmas császárunk újobban kegyelmességét mutatván hozzá, tisztiben confirmálta, örültünk állapotjának. s azért akartuk Kegyelmed által meglátogatni. Jelentse meg Kegyelmed az szabolcsvármegyei hajdúságnak levelét, melyet az vezér ő nagysága Hacsi Musztafa bég barátunknak küldött, kezünkben adta; úgy látjuk, hogy Rákóczi György fejedelem parancsolatjából írattatott az levél. Sőt azon levélnek egyik része az másik részével ellenkezik, mert az vegyon az levélben írva egy helyt, hogy Rákóczi Györgynek addig adatott az hét hajdú város, míg az fejedelemségben megmarad; máshelyt azt írja, életéig, melyből világosan meglátszik, csak tétovázás vagyon az levélben, azmint Kegyelmednek inspecie oda küldvén, megláthatja. Ha azért hatalmas császárral az magyar király ő felsége békességet akar tartani, miért hagyja az hajdúságot az előbbeni fejedelem kezénél, holott immár az fejedelemségből az portától kivettetett ? Jól meggondolhatja az vezér ő nagysága azt is, hatalmas császár vitézinek fáradtságával, s Erdély országának vére hullásával kereste volt az megholt fejedelem azt az hajdúságot, s mégis maga s fia nevére végezett, nem az ország számára s hatalmas császár
