Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

25. fejezet: 1657-1658 - Törvények és okiratok

Az budai vezér ide küldött levelét az silisztriai passához in specie beküldöttem s magam is irtam, minden útakot, módokot felkeresnék, az mint tartoztathatnám. Az lengyeleket, azon vagyok, Nagyságod mellé küldjem, mivel félek, meg ne tréfáljanak. Bárcsak háromszáz lovast s ötven gyalogot küld vala Nagyságod mellém, az kivel mégis magamra vigyázhattam volna, mert én, látja isten, némely regnicoláktól inkább tartok mint az ellenségtől. Ezek után isten Nagyságod dolgait boldogítsa. Datum ex oppido Nagy-Sínk die 19. mensis Augusti anno 1658. Nagyságodnak méltatlan alázatos híve, szegény szolgája Barcziai Ákos m. p. Külczím: Az én kegyelmes uramnak, méltóságos fejedelmemnek adassék. (P. H.) (Eredetije a m. k. orsz. levéltárban). b) 1658. aug. 21. Barcsai jelentése a törökök benyomulásáról. Kegyelmes uram méltóságos fejedelmem. Immár kegyelmes uram, az tréfáról elköltünk; az mely csatát Mikes uram bocsátott volt, azt többire levágták; hat zászlót elnyertek, Bakó István uramot sem találják. Zabolától fogva egész Háromszéket s az Bárczaságot elégették, tegnapig még az egy Feketehalom volt fenn. Újfalut is Szunyog-Szeg mellett elégette, addég eljött. Az mely gyülésiínk vala is az követek elbocsátásáról, véghez nem vihettük, meghallván az hirt csak eloszlának. En mellettem Fejérvármegyébül maradott egynehány becsületes ember; Dániel Ferencz s Bedőházy uramék maradtanak; magam is elnyomulok; megvárván mindazáltal ha az Sárkányon általjő-e. Az törököt, úgy végeztem, elömben hozatom; ha Bánffy György uram eljő, jó; ha Ő kegyelme el nem jő, beküldőm az törököt, assecuratoriát hozatok magamnak s bemegyek, szánván az országnak ilyen rút veszedelmét ; nem gondolok vele, ha szebeni királybíró uram el nem jő is. Fodor István uramat az szászság részéről magammal elviszem. Míg az fővezér megindúl, bár csak háromezer embert küldene Nagyságod; még ezeket meginalhatná (sic) ember. Isten előtt is kárhozatos vétek, hogy ez szegény haza