Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

25. fejezet: 1657-1658 - Törvények és okiratok

kevés kárára volt Nagyságodnak eddig is; mert praefectus uram sem reversalist nem vött tőle, sem iiütös Nagyságodnak nem volt, az mint Nádudvari uram mondja; maga kérkedett vele Udvarhelyi. Az német segétség jövetelit hallván, kegyelmes uram, az emberek, úgy látom, csendesedtenek rajta; az király ő felsége Bécshez való jövetele meg fogja akadályozni fővezér ez haza ellen feltött szándékát; jól tudja, Nagyságodnak hűti tartja, a velenczéseket megsegélli; nálok az im igen titokban volt, hogy minden hadát török ellen fordítja; most már el fogja kezdeni. Palatínus uram szavai kegyelmes uram, hogy Csorbáson maradjanak, főkövete Nagyságodnak ott fenn" lévén; de kiválképen ez elfajúlt hazára s magyarországi jószágára nézve, Nagyságodnak maga méntóságának (sic !) bizonyosb s hadainak bátorságosabb kimeneteliért is Nagyságodnak jóakaróinak intimatiójához kell magát alkalmaztatni, ha az segétség eljő; mert az mint alázatosan Nagyságodnak megmondtam, a lengyelországi dologra nézve kiválképen, azért nem akartak nekem levélben adni akármit is, hogy azt mondták, azzal békellenék meg Nagyságod. — Az pénzszerzésen valóban rajta voltam kegyelmes uram, de sehul semmit fel nem vehettem; az só szállításra való ezer forintot is meg nem adhattam; már az hajók megindúltak s a jó pénzt örömest nem adnám sószállításra. Isten Nagyságodat stb. Datum Albae Juliae die ultima Julii 1658. Nagyságod alázatos méltatlan szolgája Kövér Gábor m. p. Kegyelmes uram, Nagyságod poroncsolja, hogy vigyázzak, melyet eddig is el nem mulattam, Mikó s az többi semmit le nem hagytanak a dologban. Trauznert ők bíztatták kegyelmes uram. hogy ki ne menjen; mert őköt is hivatá Nagyságod, de nem mentek. Sok illetlen szavai kiválképen Mikónak. Ha Bálás felől nem poroncsol vala Nagyságod, megfúl vala; Stefán vajdát megfogják vala, ha Petki uram ellent nem tart benne s török kézben akarják vala adni, vagy hatvan ezer tallért kell vala adni. Kegyelmes uram, Pünkösti uram írja, hogy a brassaiak az Bozzán s Ojtozban levő vámot övéknek mondják lenni; adta-e oda Nagyságod, nem-e, hadd tudja mihez tartani magát, kegyelmesen poroncsoljon róla, mert oly szándékkal vannak, hogy az OjtózOn menjen is be akárki, Brassóban harminczadoljon meg róla. Kegyelmes uram, Bányán feles proventus vagyon; Nagyságod poroncsoljon felőle. Jó János dolgát el nem tudom igazítani. Most itt, kegyelmes uram, gyűlés leszen, már gyűlnek ;