Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

25. fejezet: 1657-1658 - Törvények és okiratok

nehéz távol. Bizony mindazáltal mind király urunknak resolutiójában, mind Leopold berezegnek az törökre való vágyódásában most vagyon egyszer szegény magyar nemzetnek sorsa feltéve. Tehát így írom kegyelmednek, mint igaz magyar igaz magyarnak, kérem is maradjon titokban. Egy hét alatt én is megindúlok innét és sietek palatínus urammal és Nádasdi urammal, talán többekkel is conferálni, reméulem ő felsége Bécsbe jövetelit is Nagyboldogasszon napjára, csak addig meg ne lenne, valahogy balkézre az resolutió. Ha hamar meglesz és szerencsésen az electio, az mint írják, sokat fog használni, mert segítséget fog az imperiumtól kérni ő felsége etc. Ezekután maradván kegyelmednek igaz szolgája, kívánom, hogy isten szerencséltesse kegyelmedet, tartsa és éltesse sok esztendeig jó egésségben. In thermis ad Trinchinium die 6. July 1658. Excellentiae Vestrae servus obligatissimus Archiepiscopus Strigoniensis m. p. (A magy. kir. orsz. Itárbau levő eredetiről). XXV. 1658. jun. 30. Meghívó az Hlyei táborba. Spectabiles, magnifici, generosi, egregii et nobiles domini, fratres et amici nobis observandissimi. Servitiorum nostrorum paratissimam commendationem. Az mi kegyelmes urunk parancsolatjához akarván magunkot alkalmaztatnunk, az haza vigyázásában is hogy meg ne fogyatkozzunk, kegyelmeteket kérjük s hazájához való szeretetire is kénszerítjük, ez leveliinköt vévén, sem órát, sem napot nem várván, éjjel-nappal Illyéhöz jüni el ne mulassa elégedendő éléssel, társzekérrel, nem is soldosa által légyen az kegyelmetek megjelenése, hanem valaki nemesi szabadsággal élt s élni akar, eljöjjön, hon maradni ne merészeljen, mivel nem másnak, hanem édes hazánknak szolgálunk, hogy az mi vigyázatlanságunk miatt édes hazánk kordéul el ne romoljon, utolsó pusztulásra, romlásra ne jusson. Az kik penig vakmemerőségre vetvén magokot, elmaradnak, a mi kárt magok, jószágok szenved, nem másnak mint magok vakmerőségének s liazájokhoz való idegenységeknek tulajdonítsák: kiki penig maga böcsületiért mentől jobb szerrel jühet, úgy jöjjön. Ebből senki ki nem vonván magát, az uratlan főasszonyok is értékek szerint tartozzanak küldeni lovasokot. De coetero easdem ERDÉLYI ORSZÁGGY. EMLÉKEK. XI. K. 26 I

am. klr.oh-,1 véttír KÖNYVTÁRA