Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - XIV. 1656. febr. 20—márcz. 11. Fehérvári országgyűlés

1655. ÁPE. 28. 37 lottak s főként azt kívánták, tudja meg a fejedelem előre, hogy mi a hatalmas porta akarata ? E czélból Száva Mihályt küldték a portára oly megbízással, hogy hazafeléjövet a nyerendő választ közölje a szilisztriai basával. A másik kérdés, mit a rendek elé terjesztett, a tatár khán követsége volt, De a rendek úgy találták, hogy elég most az oláhországi zavarokkal foglalkozni, egy másik küzdelmet ne vegyen a fejedelem nyakába. 2) A portáról Harsányi kedvező értesítést küldött a fejedelemnek : a porta nem ellenzi, ha a lázadást rendbe hozza. E közben Konstantin a megbízhatatlan bojárok közül titkárjával Buday Péterrel egy csapatot a fejedelemhez küldött, ki ezek közül 30-at letartóztatott Radnóthon, egy más csapatot pedig a megyesi úton,

4) s kiadta a hadfölkelési rendeletet.

5) Segesvártt jun. 12-én 30,000 ember felett tartott szemlét s Mikes Kelement némi előhadakkal előre bocsátá. Nyomban ezután maga is elindúlt s egyenesen a zendülők főtáborhelyének vette útját. Ploest közelében egy döntő ütközetben teljes diadalt aratott — a zendülők vezére Heriza a szilisztriai basához menekült, ki ezt levágott orral kiadta Rákóczynak. E diadal után a fejedelem hadaival visszaindúlt Erdélybe, Boros Jánost hagyva hátra hadai egy részével. A bojárok letették az esküt Konstantinnak s a nyugalom Oláhországban is helyre volt állítva. Ez év utolsó hónapjaiban a fejedelem megtartotta a szokásos terminusokat.

6) XIV. Rákóczy és a svéd király közt az ériutkezés mind sűrűbbé vált, a nélkül azonban, hogy a két uralkodó közt véd- és daczszövetség jöhetett volna létre. X. Károly már rég megkezdte ') Krauss I. 232. s) Krauss I. 232. 8) Okmánytár 189. 1. *) Krauss I. 134. 5) L. Törvények és Okiratok XXXII. «) L. Törvények és Okiratok XXXIII.