Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - X. 1653. Részgyűlés - XI. 1654. jan. 18. Fehérvári országgyűlés

1654. JAN. 1«. 31 X. Ez évben tartatott részgyűlés: de ennek sem helyét, sem idejét nem tudjuk. Tárgya volt a porta követelése 22,400 aranyra menő adóhátralék iránt: melyet az özvegy fejedelemasszony fizetett ki pataki tárházából. XI. 1653. dec. 13-án a fejedelem 1654. január 18-ára egyetemes országgyűlést hirdetett. 2) A rendek köszönetet szavaztak a fejedelenmek, hogy me^ alázta az ország ellenségeit s helyreállította a békét. Megszavazták az évi adót a rendes 20 írtban, s a taxas városokra a szokott sommát vetették ki. A végházak fentartására az adót egy frtban állapíták meg. Megtilták, hogy a zsidók s más kereskedők az országban marhát ne vehessenek — csak behozniok legyen szabad. A mely nemesember falunak bírája, az nem köteles a táborozásban részt venni. A régi járt útakat sem nemesnek, sem parasztnak nem szabad elzárni. Az Approbata Y-ik rész 30-ik edictumában a büntetéspénz nem levén kitéve, azt 200 frtban állapították meg. Peres ügyekben a vármegyék tisztjei a törvénykezésnél nemes embert vagy vármegyei esküdtet is alkalmazhatnak. A Fejérvártt lakó nemeseket egy szomszéd szigeten való füveléstől eltilták. A nemesek attól, mit saját maguk hasznára szállítnak a réveken, ne fizessenek annyi vámot, mint a jobbágyok. Olyan helyen, hol a nemeseknek van korcsmáltatási joga, a parasztoknak bort bevinni nem szabad. Annál kevésbbé azt czégér alatt árulni. A postálkodásra köteles helyek postalovakat 200 frt büntetés terhe alatt kötelesek tartani. Krauss II. 196. s) L. Törvények és Okiratok XXI.