Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

25. fejezet: 1657-1658 - VI. 1658. máj. 22—30. Fehérvári országgyűlés

Ferencztől, melyet azonnal felolvastak. Ha Rákóczy azonnal nem hagyja el az országot s más fejedelmet nem választanak, az ország végső romlás elé néz. A nagyvezér máj. 3-án elindult s átkelt a Dunán. S most ha Rákóczy egy kopját szúrna le a földbe s azt aranynyal borítaná is el -*- kegyelmet úgy se kapna. A mufti már be is jegyezte a defterbe, hogy ő és nemzetsége nem juthat fejedelemségre. És megint jött egy követ, kit a fejedelem kikerülésével az országhoz vezettek, az ő követsége is teljesen megegyezett a Musztafa aga instructiójával. Máj. 29-én a budai vezértől jött új követ intő és figyelmeztető a rendeket, hogy ne rohanjanak hanyatt-homlok a veszedelembe. A rendek most Bánífy Dénest küldték a fejedelemhez, megkérdezni tőle, hogy mittevők legyenek ? Rákóczy izenetét Bethlen Jánostól és Lutsch Jánostól küldé meg: izenjék meg a rendek neki, hogy hívek akarnak-e letett hitökhöz maradni, vagy fegyverhez akarnak nyúlni ? A kérdés megzavarta a rendeket s csüggedten oszlottak szét. Máj. 30-án a rendek tanácskozásának első tárgya lett volna, felelni a fejedelem kérdéseire. Hosszas habozás után Barcsay az elnök felállt, s azt ajánlá, hogy mielőtt efelett határoznának, tegyék tanácskozás tárgyává a sürgősb napi kérdéseket, a budai és temesvári basák fenyegető támadásának elhárítását. Mindenekelőtt ezekhez kellene követeket küldeni s a válaszokat ezek leveleire fogalmazványban elé is terjeszté. melyet a rendek el is fogadtak, s elküldésöket elhatározák. Ezután áttértek a fejedelemnek adandó válaszra, s a tanácsurakat a gyűlésbe kérették. Mikest és Lutschot nem ereszté vissza a fejedelem. S most nagy zaj keletkezett. Végre abban állapodtak meg, kérjék meg a fejedelmet, hogy találjon ő más módot, mely őket a zavarból kihozza. A válaszszal Mikest akarták a fejedelemhez küldeni, de ez tanácsúri állására hivatkozva nem fogadta el a megbízatást. S most Keresztessyt küldték a fejedelemhez egy megyei követtel s Kraussal a fennérintett határozattal. Rákóczy megtagadta a választ: először az ország határozza el magát a válaszra — különben ő feloldja az országot esküje alól. De az annyit tett, mint a polgárháború üszkét dobni az országba, mert Rákóczynak még nagy