Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

25. fejezet: 1657-1658 - IV. 1658. jan. 9—31. Meggyesi országgyűlés

ültetéséről is szó volt s már a táborba szállás napja is kitűzve ') - s mindezt csak Rhédey megválasztásának híre csendesítette le némileg — habár oly feltétel árán, mely az országra nézve végzetessé lett. IV. Daczára a bevégzett tényeknek, Rákóczy nem távozott el Erdélyből (Gyaluba ment) nem »tette le a directiót« s Rhédey nem lépett az egész erdélyi fejedelemség tényleges birtokába. A várak kapitányai közül a legtöbb megtagadta a hűségeskü letételét,

2) sőt még a fiscalis javak igazgatói sem engedelmeskedtek. 3) Az ellenzék élére Gyulai Ferencz váradi kapitány állott, azzal indokolván e tettét, hogy az elmúlt fejérvári gyűlésen a részek nem voltak képviselve. Intette a jeneieket, sarkadiakat, hogy a hűség esküjét ne tegyék le, bujtogatta a hajdúkapitányokat, s midőn ezeknek a budai basától szigorú parancs jött, hogy Rhédeynek hódoljanak meg, behivatta magához ezeket s a már eleve elkészített választ, hogy ők régi uruktól, fejedelmüktől nem akarnak elállani, velük aláíratta s megpecsételtette.

4) S ürügy volt az ellenállásra: a budai basa Jenőt kezdte követelni. Es ezen kívül Gyulai a hajdúsággal elhitette, hogy az új fejedelem őket át fogja adni a töröknek s ezzel a visszavonás konkolya el volt hintve. Magának Rákóczynak kedvére volt a dolog. Néhányan az udvari szolgái közül, kiket a dolgok új fordulata gazdag prebendájoktól megfosztott, hozzá fordúltak s biztatták, hogy az uralkodást vegye ismét kezéhez. A székelyek, Petky Lázár s a Mikesek azzal bíztatták, hogy az egész székelység vele tart, hát csak jöjjön bízvást. Nem sok kellett hozzá, hogy erre rávegyék. Mert amint nem szívesen mondott le az uralkodásról, úgy annak visszavételére a készség is megvolt benne. Szemrehányásokat tett az új fejedelemnek, hogy a feltételeket ő nem tartotta meg, Rhédey ellenben elhárította a vádat magáról. A tény pedig az volt, hogy a kiegyezés L. Törvények és Okiratok YI. cz. a) L. Törvények és Okiratok YII. 3) L. Törvények és Okiratok VIII. *) Szalárdy 340—7. 11.