Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)
24. fejezet: 1649-1657 - Törvények és okiratok
Articuli universorum dnorum regnicolarum trium nationuvi regni Transylvaniae , et 'partium Hungáriáé eidem annexaruni, in generalibus eorum comitiis ad diem vigesinum menüs Febvuarii, anni millesimi sexcentesimi quinquagesimi quinti, in civitatem nostrarn Colosvar indictis , conclusi. P r a e f a t i o. Klmes urunk mlságos fejedelmünk, nagy hálaadással tartozunk az mindenható fges istennek egész országúi, ki ingyen való kegyelmességéből, atyai kegyes gondviselésének őriző szárnyaival ugyan reménységünk felett minket béfedezvén, édes hazánkban, honnjunba még eddig békességes állapatba megtartott, sőt midőn környülöttünk lévő nemzetek fegyverben lévén, egymást naponként pusztítják, mi azoknak felháborodott állapotjokat csendességbe nyugován, csak hírrel halljuk, és midőn sok helyeken az szomorú döghalál szomszédságinkban lakó keresztyén atyánkfiait óránként fogyatja, abbéli ostorát is még eddig ő fge reánk nem bocsátotta, úgy hogy méltán mondhatjuk az sz. Dávid királylyal együtt, hogy ha elesnek is mellőlünk egyfelől ezeren, és másfelől tizezeren, mindazáltal mihozzánk nem közelget az veszedelem. Mely ő fge reánk való atyai kegyelmességeért légyen áldott neve örökké. Ndnak is penig klmes urunk, hogy feje feliben áradott sok rendbéli terhes gondjai között, magának semmit nem kedvezvén, szegény hazánknak jövendőbéli megmaradására oly szorgalmatos vigyázása volt, hogy minden igyekezetit arra fordította, miként bennünket alázatos hiveit ez városában Ngod convocáltatván, velünk együtt ez hazának közönséges jovárói és megmaradásáról végezhetne. Mely Ngod fejedelmi kegyelmességét, fejünk fennállásáig Ndnak igaz hűséggel megszolgálni igyekezzük. Könyörögvén az mindenható istennek ő fgének, hogy Ndnak továbbra is életét s egészségét megtartsa, s arra való időt s alkalmatosságot szolgáltasson, hogy többször is ilyen szép csendes állapotban többször is az közönséges jóról való concludálásra Ngod bennünket öszvegyűjthessen. Articulus I. Az ország közönséges kapuszám után való adója rendeltetik. Legelsőbben is penig klmes urunk tudván azt, hogy istennek gondviselése után ez hazában való békességes megmaradásunk az fényes portához tartozó engedelmességünknek és szokott ideiben beszolgáltatandó adónak praestálásában áll, illendőnek itíltük lenni, hogy mindeneknekelőtte arról provideálnánk, miként Ndat annak contentatiójában is meg ne
