Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - I. 1649. jan. 23—márcz. 10. Fehérvári országgyűlés

állítni. Egyházi szolgálat színe alatt a hadkötelezettség alúl senki sem vonhatja ki magát. A meghalt fejedelem által a székely darabontok közé beirt kék gyalogok közül azokat, kik nem akarnak szolgálni, a fejedelem fölmenti a hadkötelezettség alól. Az udvarhelyi várhoz alkalmazott magánbirtokokat a fejedelem becsű szerint kifizeti. A háromszéki kath. papok felmondták az engedelmességet a vicariusnak (Salinis István). A világi katholikusok panaszára elrendelé az országgyűlés, hogy a meghalt fejedelem megerősítő levelének értelmében járjon el; s hogy esperes nőtlen plébános is lehessen, ha a nős papok is hozzá járúinak választásához. Ezután a szász nemzet sérelmeit vették tárgyalásba s intézték el: sóhordással ne terheltessenek; a fiscalis tisztek a bort kész pénzzel fizessék; a gratuitus labort pénzzel váltván meg, ember és szekérbeli segítséggel ne terheltessenek; a brassai posztócsinálók ellen a vádlók a törvény útjára utasíttattak ha kiváltságaik ellen vétettek, »magok lesznek okai privilégiumok romlásának« ; áruikat a szászuk a limitatio szerint adják. A szegénység ingyen gazdálkodással s postaló adással ne terheltessék: de pénzért e terheket ők is tartoznak viselni. Megszavazták az évi adót: 20 frtot portánként, 1 frtot a gratuitus labor megváltásái \ cL városokra az adó egy meghatározott összegben vettetett ki. E teherben a székelyek is részt vesznek. A hol a harminczadoknak eddig nem volt fiókja, ott jövőre sem állíttatik fel. A múlt évben hozott XIII. t.-cz. halálbüntetést szabott azokra a székelyekre, kik zászlójuk alatt nem jelennek meg. Erre vonatkozólag a törvényes eljárást nagyon enyhítették. A sófalvi aknához és csiki hámorokhoz tartozó emberek örökösödési perei a praefectus és harminczadostól fellebbezhető az illető székes helyre. ') Közölve Veszely Egyk. Tört. Adatuk 344. 1.