Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - XII. 1645. apr. 16—jun. 6. A fehérvári országgyűlés

változó is volt, soha egyszer sem fordúlt az annyira roszra, hogy az ügyet, melyért fegyvert fogott, elveszettnek vagy csak koczkázottnak is kellett volna tartania : mindig módjában állt legalább olyan, vagy még »hasznosabb« békét kötni, milyent a »szegény fejedelem« (t. i.) Bethlen) kötött. A mi őt nem kevésbbé aggasztotta, az a törökök magatartása volt, (3 ugyanis csak a hét vármegye megtartására volt felhatalmazva— pedig annál többet akart elérni. Aztán az erdélyi adónak 15 ezer aranyra emelését s a hét vármegyétől ötezer aranynak fizetését követelték — s ebbe ő nem akart beleegyezni. Tényleg tehát a háborúval párhuzamosan két diplomacziai actiót folytatott. A nádorral követei — kik kizárólag mind magyarországi hazafiak voltak — a békét tárgyaiák, míg másfelől erdélyiek által a portai követeléseket igyekezett leszállítni. E czélból ment Maurer Gyulafehérvárról Konstantinápolyba, meggyőzni a portát, hogy ha Rákóczy alatt az egész magyarság egyesül vagy legalább a tizenhárom megye hagyatik meg kezén, abból a szultánnak haszna lesz. S Maurer még ott volt, midőn az évi adóval s ezenkívül még az ügyek vezetése végett deczember derekán, mint állandó főkövet, Seredy István Konstantinápolyba érkezett. Mint kapitiha Réthy István ment be. XII. Az 1645-ik évre Erdélyben nagy mérvű hadikészűleteket tétetett Rákóczy s a szükség szerint pénzt és hadakat hozatott onnan. ') Hírt vett, hogy Torstenson Gallason diadalt aratva, nyomúl Magyarország felé s hogy a franczia koronától egy követ — Croissy — Lengyelországon át közeledik hozzá. Most már feléledt reménye, hogy rég óhajtott egyesülését a svédekkel végrehajthatja, s készületeit ezért kettőzött erővel folytatá. Valóban Croissy jan. 28-án megérkezett Zboróra, hol Rákóczy által fogadtatott, ki azonnal meg is tette a szükséges előkészületeket, hogy a tárgyalások az erre kitűzött helyen, Munkácson, kezdetűket vehessék, s azonnal megkezdődtek az alkudozások. A két szövetséges közül a franczia a lengyel királyra ') A Rákóczynak Családi Levelezése 305.