Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - X. 1643. sept. 10—nov. 3. A beszterczei terminus

Kérj.*) Valóban ekkor már teljesen meg volt érve a dolog, s Kéri jövetelének híre sem változtatta meg azt. A császár jó indúlatától semmit sem várt, Esterházy személyes ellenségeskedése miatt pedig a legroszabbtól tartott. Ugy liivé, hogy ha a megkezdett békealkudozások eredményre fognak vezetni, s ő nem lesz az általános békébe befoglalva, a császár hadait egyenesen ellene fogja fordítni.

2) Fölvetette hát a kérdést a rendek előtt, várjon-e a magyar király birtokainak megtámadásával addig, míg megkapja a portai engedélyt, vagy hogy a fejedeleni készülődése nyilván való. A dolog nem is kétes, mert semmit sem tesz titokban »et generaleni lustracionem in tota provincia defacto promulgavit.« Német gyalogokat fogadott Danczkán s már mintegy száz he is jött. Mindenfelé a véletlen megtámadástól tartanak, (Orsz. levéltár. Erd. canc. J) Oct. 6-ról irja Csáky »effecisse apud palatinum Cracoviensem ut respectu liarum rumorum 13 oppidis scepissiensibus injungat ut quilibet cívis sen hospes domum habens pro equite, duo inquilini autem pro pedite quarteria praeparent sí ncessitas ita postulaverit.« Ennél fogva nem is tanácsolja, hogy követet küldjenek Erdélybe. Erre az opinio, mely legalább tiz nappal később íratott azt irja: dnum Kéry non esse amplius modum revocandi cum is in ditione principis defacto existat consettque principi ipsius adventus.« (Orsz. Itár) Kéry oct. 8-dikán Beszterczebányán volt, hol már oly nagy volt az ijedelem, hogy a kamara tisztviselők feleségeiket Bécsbe akarták küldeni. Ekkor tájban vágták le Haller Sámuelt a törökök. Oct. 15-én Kéry Kassán volt, hol hasonlag a fejedelem készülődéséről beszéltek. (Első levelét eredetiben, a másikat kivonatban 1. orsz. Itár.) Hogy oct. 18-án már Debreczenben volt, Rákóczy irja. (Lev. és Okiratok 727.) Hogy még oct. 29. is Eejérvárott volt (1. U. o. 730.) Oct. 17-ről Forgács irja »az erdélyi gyűlésnek még nincs vége s Kérj' ő felsége követe őket még együtt találja (Horváth Mihály Y. jegyzet.) Kéry küldetéséről Rákóczy 1644-iki manifestumaiban is emlékezik. (Gunesch 27., 32. 11.) Küldetésére vonatkozólag Forgács Ádám, Kálióban 1643. nov. 2-án kelt levelében irja a királynak : »Faxit deus, ne experientia doceamus credere maiam principis intentionem. Dominus Kéry liodie circa 4. matutinam venit hue Kalloviam, qui mecum communicare ausus fűit, non neglexerit, et non solum Vrae Matti et regno, sed et meae personae nocendi malum et certum principis propositum. Sine certitudine nunquam prineeps movebit, quin credibile est tarn civitates istas, quam comitatus esse eidem coniunctos, et multis signis patet, de quibus seripsi Matti V. sacratissimae.« .... »Decern dies intentionem principis aperient.« (Ered. orsz. Itár). 2) Lásd Török-Magyarkori Á. 0. III.