Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - IX. 1643. apr. 24—maj. 21. A fehérvári országgyűlés

az erdélyi cat Ii. fiúk Bécsben tanúihassanak, s ha nem akarná: fenyegesse megtorló szabályokkal. Ugyanez ügyben értekezzék az országgyűléssel is.*) A rendek már együtt ültek s javában folytak a tanácskozások, midőn Orsi megérkezett. Maj» 11-én fogadta a fejedelem s mindjárt másnap felhivatta a rendeket, kijelentvén ezek előtt, hogy Orsi azért jött, hogy eszközölje ki, hogy a császár számára lehessen a fejedelmi birtokokban toborzani. Orsi ebbe nem nyugodott belé s kérte Rákóczyt, hogy engedje meg, hogy megbizó levelét maguknak a rendeknek kézbesíthesse. Rákóczy nem ellenzé s Orsit saját díszhintóján vitette el az országgyűlésre. Barcsay Zsigmond vezette őt be díszes kísérettel (maj. 13.) hol ez utasítását a rendek elnökének kezébe adta. Itt is megkezdődtek a tárgyalások s a rendek válaszát Írásban Haller Gábor kézbesítette neki. Még 19-én is tárgyalták azokat; de Orsi itt is azt a választ nyerte, mit a fejedelemnél — a régi 1591. és 1594-iki határozatoktól nem állhatnak el a rendek s az erdélyi alattvalóknak nem engedhetni meg a szabad járáskelést a császár ditióiban, valamint a cath. iíjaknak sem engedhetik meg a jezsuita külföldi iskolákba menetelt. Volt Orsinek magánkihallgatása is a fejedelemnél. Itt hármat kért: 1. engedjen Rákóczy a császár kedveért több szabadságot a catholicusoknak. 2. ne hallgasson ez ügyben professoraira s papjaira. 3. ne hallgasson a törökre. E bizalmas közlések hátulsó gondolata az volt, útját egyengetni annak, hogy a császár és Rákóczy közt bensőbb összeköttetés jöhessen létre — de a mit Rákóczy felelt, nem volt olyan, melyből e terv megvalósúlása létre jöhetett volna : Erdélyben nincsenek elnyomva a catliolicusok. Hiszen főgenerálisa Kornis, egy csomó tanácsúr, főispán mind catliolicusok. Professoraira, papjaira sem hallgat ő. A töröktől pedig több oka van a császárnak tartani. De ha Orsi a rendeknél s fejedelemnél nem is tudott czélt érni, annál több sikerrel járt el az ifjú fejedelemasszonynál. II. Rákóczy György is meghívta ebédre. Természetes volt, hogy itt a vallási viták ki nem maradhattak. Az iíjú fejedelem9 L. Törv. és Okiratok LII. a).