Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)
23. fejezet: 1637-1648 - VII. 1642. febr. 16—marcz. 3. A fehérvári országgyűlés
1642. FEBR. 16 MARCZ. 9. 57 spondentia örve alatt ajánlott gyógyszer, hogy alázza meg magát, mélyen bántá Rákóczyt. »Réz Andrást Jakusithhoz küldé panaszaival.« Már fenyegeti is a nádor — izené neki — hogy ha a birodalmi ügyek tisztába jőnek, a császár ellene fog menni. O pedig jobbnak látná, ha a császár megtartaná a bécsi békét s az elfoglalt templomokat visszaadná. Hogy pedig a török nines jó indulattal, mutatja a Lengyelországgal kötött béke, melynek egyik pontja szerint megígérte a király, hogy Lengyelországban a toborzástól el fogja ötét tiltani. ') O pedig kéri a császárt, tiltsa el a nádort, hogy a török híreket ne beszélje ki; általában pedig, ha közölnek is vele török hírt, ne árulják el, hogy tőle vannak. 2) A nádor pedig maga módja szerint felelt e vádakra: nem egyenesen a fejedelemnek, hanem Kornis Sigmond útján Szemrehányásokat tett, hogy Rákóczy nem is irt neki, pedig most igazán szükség volna az egyetértésre. 3) De hogyan érhették volna el ezt az óhajtott — de csak szóval óhajtott egyetértést, mikor egészen ellenkező úton haladtak. VII. A váradi kapitányság ifj. Rákóczy Györgyre nézve nemcsak bizalmi állás, közigazgatási iskola, hanem valóságos »gradus akart lenni ad Parnassum.« Itt tamilja megismerni az életet, szerezzen önállóságot, teremtsen magának kört: szóval itt egyengesse útját fejedelemmé választatásának. Mutassa meg a hazafiaknak, hogy az ország e fontos positióján megállja helyét, s tegye magát kedveltté a török szomszédok előtt, kikre mégis hallgattak a portán. S ez nem kisebb fontosságú része volt feladatának. Mert a váradi kapitány erélye útját állhatta a határszéli villongásoknak, az orvok gyakori rablásainak, megfékezhette a rablókat. Az utolsó országgyűlések szigorú törvényei épen arra ') Jakusitlx veszprémi püspök 1641. apr. 9-én írt levele a császárnak, az orsz. ltárban. 2) Ugyan annak máj. 10-iki levele a császái-hoz. (U. o.) s) Esterházy 1641. jun. 6-án Kornis Sigmondnak írt levele. (Bekénél 84. s köv. II.)