Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)
23. fejezet: 1637-1648 - VI. 1641. apr. 23—maj. 14. A fehérvári országgyűlés
sítésére nézve pecsétes levél kell a három nemzettől, mondá ez, s a szövetkezés ügye is függőben tartatott. Dec. 3-án indult a követ haza. x) Rákóczy e törekvése nem maradt egészen titokban s midőn dec. elején Bogády, mint a fejedelem követe megfordűlt Esterházynál, ez megragadta az alkalmat, hogy dec. 12-én egy erős hangú izenettel intse a fejedelmet felhagyni törekvéseivel. Élesen megtámadta, a miért a jezsuitákat üldözi: s ugyanakkor szidta a magyarországi protestánsokat, kik nem hagyják magukat üldöztetni. Kikelt a tavaszi országgyűlés azon határozata ellen, hogy elrendelé a Kraszna vizét Ecsed alól levezetni, s ez ügyben a két ország részéről bizottságot kiván kineveztetni. Panaszkodik, hogy nincs jó confidentia köztük: szeretné azt helyreállíttatni. Küldjön hát Rákóczy hozzá olyan embert, »kinek ő is hihetne.« Kívánta azt: hogy jószágából ő is adjon hadakat a császárnak. Hire jár, hogy ő felsége ellenségeivel levelez -— de ő ezt nem hiszi. A sok egyenetlenség — panaszkodott — a hazára végveszélyt hozhat. 2) Bogádyval körülbelül egy időben érhetett hozzá Seredy s vele a kaftánt hozó főcsausz. Hogy a mitől Esterházy tartott, az még nem következett be, az nem az ő jó tanácsain múlt. Baner törekvése bevenni Regensburgot, megliinsúlt, s így a svéd-franczia hadak Ausztriába nyomulása elmaradt. Ily körülmények közt a támadásról sem lehetett szó. VI. Az orvok és rablók üldözésére vonatkozó törvényeket a múlt évi országgyűlés oda módosítá, hogy azok nem minden évben, hanem csak két-három évenként hajtassék végre. Ez engedély alapján 1641-ik év tavasz kezdetén azok kergetése újra megkezdetett. 3) De e gyűlés tárgyai közül egy pár még mindig függőben volt, tárgyalások folyván ezek felett a fejedelem s nádor közt. A Bogádytól küldött izenet következtében ugyanis Rákóczy ') Levelek és Okiratok 639 — 43. 11. 2) L. Törv. és Okiratok XXXIV. 3) L. Törv. és Okiratok XXXV.