Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - Törvények és okiratok

személyeket, az kik egy bizonyos napon ad faeiem loci ki menyén, oculálják istenes és jó lelki esmérettel, s ha így tanáltatik, vágassák el az gátját, avagy igazíttassák úgy, hogy másoknak kárára ne légyen. Articvlvs. XII. Száz forintig való zálog állapotjában appellatio nem admittáltatik; az zálaggal való megkínálásban modalitas rendeltetik. Száz forintig való zállagnak állapatjárúi végeztük kegyelmes urunk, hogy itt miköztiink is in sede inferiori igazodjék el, abban appellatio ne admittáltassék. A kínálás penig ez szerint légyen, hogy elsőben solito more szolgabíró által megkínáltatván a summával, ha fel nem venné mindjárt, a következendő széken in facie sedis deponálná azon zálogot, és ha fel nem venné, mivel immár egész vármegye előtt constálna a megkínálás, de condescensione semmit nem contendálhatván az in causam attractus, hanem ad meritum felelvén, exmissióra bocsáttassék. Erre hogy Nagyságod kegyelniességéből accedált, Nagyságodnak híven megszolgáljuk. Articvlvs XIII. Az székelységnek az hadi expeditiókból magokat absentálóknak büntetések ; jószágokat nem vesztik el. Kegyelmes urunk, hogy Nagyságod székely uraink s atyánkfiai alázatos könyörgésekre az hadi expeditiókból elmaradóknak kívánságok szerint resolválta magát, Nagyságodnak mint kegyelmes urunknak mi is alázatosan megszolgáljuk. Kegyelmes urunk, tetszett azért minekünk is, egész országúi, három nemzetül, hogy az Nagyságod kegyelmes resolutioja articulusban írattassék; hogy mindennémü szükséges casusokban az articulus szerint kimenvén az Nagyságod kegyelmes parancsolati és successor fejedelmeké az felűlésről, az fő generalis vagy utánna lévő főtisztek mustrálják meg az elrendelt vitézlő népet, a mint hadnagyság szerint vadnak rendelve zászló alatt, mikor meg kell indulniok székekből; a ki akkor ott nem lenne, büntethessék magok a fő tisztek az eddig bevött ususok szerint. Megindúlván penig az zászlóval, és az után jelen nem lenne s az zászló alatt nem tanáltatnék, eo facto convictusnak tartatván, halállal is büntethessék az fejedelmek érette, jószágát penig úgyis el ne veszthessék, hanem vagy székelységen való atyafiainak vagy másoknak illendő árron zállagban vethessék, ha summával kelletik az fejedelmektől életeket megváltani; suffragálván ebben a casusban ő kegyelmekerdélyi országgyűlési emlékek. x. k. 31