Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - IV. 1639. maj. 1—20. A fehérvári országgyűlés

éz ha ezzel a máskülönben is szorongatott Ferdinándnak zavart és kellemetlenséget okozott*) : Lupul törekvése nem volt alkalmas kitűzött czélját feltartóztatni. Terveit ő egészen egyéb dolgokra építette: a chemnitzi diadal Bannernek útat nyitott Csehországba s ez maj. 19-én Prága kapui előtt állott. Bécs ellen akart menni s ott Weimari Bernáttal találkozni és — találkozni, ha lehet Kákóczyval is. tudósítja Esterliázyt, hogy »vagari apud nos incipit fama de novis prineipis Tranniae contra S. C. M. consiliis. Dicitur enim couscribere militem cunique rebellibus adjungere velle.« Tkos lt. Bethlen István is tett e tárgyban jelentést Esterházynak, mint azt Lippay jun. közepén írt jelentése igazolja. Bécsben a titkos ltárban. ') Bercsényi, Bethlen s mások jelentései egész tárgyalások alapját képezték, melyek megvannak a titkos ltárban. Jellemző Losy N.-Szombatban jun. 18-án kelt jelentése, melyben az érsek megerősíti a töröknek az oláh vajda elleni szándékáról szóló híreket s Máthét a vajdaságban a a Rákóczy által adni köteles segítség sem fogja megtartani. De mielőtt a fejedelem e segítséget küldené, nincs kétség benne, mindent elkövet, hogy a törököt saját maga és Máthé vajda iránt is kiengesztelje s e végből ajánlani fogja magát a töröknek Magyarország megtámadására s minthogy a fejedelem személyét illetőleg a franczia királyba és a többi szövetségesekbe vetette.bizalmát, hogy azok, ha ő megtámadná Elgedet, kiengesztelnék a szultánt, akkor Máthéra nézve is lehetetlennek látszik, hogy — »stante turcica resolutione« — fegyverrel elűzessék s helyette más neveztessék vajdává. Losy nehezen hiszi, hogy a török visszafogadja a fejedelmet hűségébe. »Itaque hac ratione pro sua quoque propria persona nonnisi armorum remedium principi supererit.« Ha pedig a fejedelem fegyvert fog a török ellen, abból nemcsak veszély, hanem a béke felbontására is származik alkalom, s a fejedelem elűzetvén a Elged ditiójában vonja meg magát, a hol többen vannak, a kik nyíltan kedvébe járnak neki s meg fogják kisérteni az ő (t. i. a fejedelem) támogatását. Ezt tapasztalásból tudja az érsek, mert jelen volt, mikor a felső megyék közül több a fejedelem segítségére fölkelést sürgetett. Ezért úgy véli Losy, hogy a béke a törökkel megtartandó, s ki kellene hirdetni az egész országban, hogy ha valaki az ellen vét »publicarum regni constitutionum violator« bűnébe esik. A fejedelemnek is e czélból küldendő követség által tudtára adandó, hogy a törökkel való béke felbontására okot ne szolgáltasson »sciatque severissime esse prohibitum, ne ullus, vei ipsi vei cuicunque alteri audeat assistere, vei in bellum conscribi ad turbandam in Hungaria pacem cum Turca< »Tota antem res haec esset valde maturanda, nam non aliter, quam cessionis ac novae electionis via in Transsylvania videntur praeveniri posse pericula ruinarum, rumpendaeque pacis.« (Másolat, b. t. ltár, Hung.) AM.KIR.0R8Z LtVhLTÁR könyvtára