Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)
23. fejezet: 1637-1648 - Törvények és okiratok
Articvlvs XXIX. Kraszna vármegyében Magyar- Valkó, Lampért és Hidvég nevö faluknak más falu határin szántások, vetesek és szölmüvelések dézmájok állapatja. Az Kraszna vármegyebeli uraink jelentik kegyelmes urunk, hogy egy Magyar-Valkó nevű falunak nem lévén elegedendő szántófölde, más falu határán kell szántaniok, vetniek, és azt is megdézmálják; ismét Lampért és Hidvég nevő faluknak szőlőhegyek nem lévén, más oláhfalu határira épétettenek szőlőt, és azoknak is borokat megdézmálják. Végeztük azért, hogy hiteles, jó ítélettel bíró emberek a káptalannal s directorral lássák meg isten szerént; ha nem lészen helyek, hogy szánthassanak és szőlőt épéthessenek a magok faluja határán, légyen szabados más oláh falu határán szántaniok s szőlőt művelniek, s abból ne tartozzanak dézmát adui. Articvlvs XXX. Udvarhely székben a fiscus jószág i is az határ kerttartás dolgából egyetértsenek azokkal, a kik között laknak. Az udvarhelyszéki uraink s atyánkfiai instantiájára végeztük kegyelmes urunk, hogy ő kegyelmek között a fiscus jószági is tartsanak törvény szerént való kertet határoknak, és mind kerttartásból, mind az kárért való poena vételből a fiscus jószágiban is tartassék az régi jó usus és szokás köztök. Articvlvs XXXI. Udvarhely székben az fiscus jószága jobbágya ha mi excesses l cselekeszik, annak törvény folyásának útja és módja. Végeztük ugyan az ő kegyelmek részéről, hogy a hol ő kegyelmek közt fiscus jószága vagyon, és az fiscus jobbágyi valami potentiát, kártételt, vagy egyebet cselekesznek, az udvarbirótól törvént kérvén füstin ad octavum tartozzék törvént tenni; onnét menjen az ő kegyelmek székire appellatióba, és ha ott is nem tetszenék, juxta antiquum ipsorum usum onnét is transmittálják az Nagyságod méltóságos táblájára. Articvlvs XXXII. Az Olt vizén való hídnak állapatja Málnás nevö falun feljiíl. Az háromszéki atyánkfiai jelentik, kegyelmes urunk, hogy ab antiquo Málnás nevő falun feljűl az Olt vizén hidat tartottak, mostan penig nem akarnák tartani. Végeztük azért, hogy az kik azelőtt csinálták s tartották, ezután is ugyauazok tartsák s csinálják, solutis tamen de jure solvendis.