Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)
23. fejezet: 1637-1648 - Törvények és okiratok
deha az úgy nem lészen, és az úr vesztegségben lészen. bé se menjen hozzája, az levelet se adja meg neki és így mivel semmi afféle szándéka nem volt az úrnak, ő is abban hagyta, mert úgy volt neki megparancsolva; mondá azt is, hogy az melv haddal Panir volt, azok accordáltak császárral ő felségével, és hogy immár Panirt az lengyel király segítségire készítik az törökök ellen, ezt mindazonáltal másunnat is értem, mert Zoltán uram is irja Szakmárrúl, az békességhez is jó reménység vagyon és ilyen közel ahoz is nem voltanak, mint mostan; ujabb practicája volt császár élete felől is, de az is kinyilatkozott. Mondá Haller uram azt is, hogy mindenek felett azért jönne hozzám, mivel íigy értette volna, hogy Nagyságodnak panaszlottanak volna érette onnétről, azzal akarta én előttem menteni magát, igen esküszik, hogy örömesben szolgálna Nagyságodnak, hogysem mint vétene, én előttem úgy megmenté magát, hogy engem teljességesen contentála, hogy Nagyságodnak tökélletesen akar szolgálni, és ha kívántatik ő is kész szolgája Nagyságodnak; ezt azért máshonnét is értem, hogy nem akart semmi időben véteni, sőt tavaly is mellénk eljött volna, de az előtte járók úgy őrizték többire. Az vármegyékre szólló kegyelmes parancsolatit Nagyságodnak elküldöttem, de azelőtt is énnekem azokra mind gondom volt, ezeknek hűséges szolgálatjokban Nagyságod kegyelmes uram mostan sem fogyatkozik meg, noha némelyek nem mondhatjuk, hogy meg nem bántottanak, kiről az úristen Nagyságodhoz vivén talám bővebben szólhatok; ezt úgy látom, hogy az Nagyságod méltóságos személye mellett velem együtt jó szívvel szolgálnak, de más alatt nem lesznek semmiképpen. Ez hosszú haszontalan írásimról kegyelmes uram Nagyságodat igen alázatosan követem, én az míg isten éltet és erőm leszen hozzá Nagyságod alázatos szolgája leszek. Ezekután Nagyságodat ajánlom az úristennek kegyelmes oltalmában szerelmesivel egyetemben. Datum ex Deszni 6. Augusti summo mane anni 1637. Illustrissimae Celsitudinis Vestrae servus humilis et fidelissimus Sigismundus Kornis m. p. Erdélyi Muzeum (Josephi Comitis Kemény Apparatus Epistoloris ad Históriám Transilvaniae Tom. VII.)