Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)
23. fejezet: 1637-1648 - Törvények és okiratok
16. Az landorfejérvári hajókat ugy halljuk s hadaknak is egy részét Buda felé indították volna, ki ha megleszen, derekas rablást vagy annál is nagyobbat akar próbálni az török. Praefectus uram mennél hamarébb adja érteni az kassai généralisnak. nyitnák fel az szemeket s viselnének emberül s tisztességesen és hasznosan szegény hazánkra s nemzetünkre gondot. 17. Azt is értésére kell császár ő felségének in secreto adni, egy bizonynyal elhigyje ő felsége, mehentest az persával akar indutiat vagy derekas békességet szerezhet az császár, vagy Magyarországra vagy Lengyelországra, de reá megyen személye szerint, s úgy fordúlhat, ha nem békélhetik is, de próbál valamit az ide való hadával, mivel Európából semmi hadait által nem küldte, most az persának is követe útban vagyon, sok ajándékkal, az tatárokkal való dolga is sopialtatott, 18. Most azon mesterkedik, miképen Máté és Lupul vajdákat megfoghassák s más igen törökös vajdákat collocalhassanak az két Oláországban, mely mind az keresztyénség ellen való praeparatiók. (Az egész Rákóczy irásn.) (Eredetije a vörösvári levéltárban) c) 1637. jul. 21. A Bogádynak küldött pótutasítás. Memoriale pro domino Andrea B o g á d i. (/. Rákóczi Gy. kezével) 21. die Julii ao. 1637. Kassai uram dictalta s iratta vele. (Ismét az első kézzel.) Császárral ő felségével szömben lévén, az minemű instructiot ezelőtt Kegyelmed keziben küldöttünk, azt mostan is helyben hagyván, az mellé adja Kegyelmed ezt is. A mint megírtuk volt, fő követink a portáról megérkezvén , az minemő válaszunk török császártúl leszen, ő felségének értésére adjuk. Azért az mely leveleket császártúl, a vezér kajmekámtúl hoztanak főkövetink, azoknak szorul szóra való páriáját Kegyelmednek megküldettük, ő felségének Kegyelmed megjelentheti, de Kegyelmed se maga keze írása alatt, se más Kegyelmedhez tartozó keze irása alatt mását ne adja, hanem ha ugyan urgealnák a páriáját, küldjék titkos deákjokat Kegyelmed szállására, ott parialják magok, obtestalván őket, hogy sem mi nevönk alatt, sem egyébképen nem publicalják, hogy ő felségéhez való sinceritásunk miatt busulásunk abból is ne következzík.