Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok

nekre kész reá menni, a praesidiumot is bebocsátja, csakhogy amiképen urunknak ő ngának, azonképen az ő maradékinak is hittel legyenek kötelesek, mert ő nga is csak ember levén, ha halála történnék, csak praedára kelnének az ö javai, ha köteles nem volna a praesidium az ő maradékinak is. Az ha­dak felől azt mondja, hogy csak egy szóval parancsolta vagy izente volna bátor ő nga, hogy azokat elbocsássa, mert ellene vagyon, mindjárást elbocsátotta volna, de soha nem paran­csolta egy szóval is. Más szavával azt mondja, hogy az svéciai és lengyel királyoknak és a római császárnak egynap egyszers­mind érkezvén levelek hozzája, hívatják mindenekfelé és azt mondják, hogy mikor a svéciai király halálát megértette, csak harmadnap múlva megértette volna is, attúl fogva hírré tevén urunknak ő ngának ez igyekezetit akaratja ellen is egyáltaljá­ban elment volna bizonyos jó conditiók alatt, t. i. hogy a ke­resztyén vallásnak oltalmazásában és protectiójában éljen az ő szolgalatjával, nem a végre, hogy hazájának s fejedelmének azzal ellene igyekezett volna, melyre bizonsági lehetnének Ibráni László, Kállai Miklós, Alvinczi Péter pap, Szepsi Mi­hály a tarczali főpap, Putnoki János a nánási prédikátor. Megértvén pedig a halálát királynak, azért igyekezeti volt a római császár hivataljára is, elsőben erre való tekintetéből, hogy az ő elei az austria háznak, nevezet szerint Sigmond császárnak grátiájából jutottak az uraságra, most is pedig Lévát, Tokajt és mást is, kit nem nevez, Ígérték neki. A mi illeti pedig a budai vezérrel való tractáját, azt is e végre mondja lenni, hogy ha oda fel az állapat szerencsétlenségre fordúlt volna, és kínszeríttetett volna oda divertálni, lehetett volna ott is szabados és bántás nélkül való általjövése hazájá­ban, kiről is urunkat ő ngát meg akarta találni. Azt is mondja végezetre: nem tudta, hogy az ő nga keresztyénségének pa­lástja alá más férkezhessék be, mert azt eszében vévén, most nem volna vas a lábán, mivel az ő nga sokszámú reversalisi­nak teljes hitelt adott. Tandem 6-tus testis egr. Gregorius Szegedi de Colosvár arcis et bonorum Cels. V ra e Fogarasiensium provisor a. 46. Albae-Juliae die 11. hujus Maii juratus et examinatus fate­tur: hogy Zoliomi uramtól oretenus egyebet nem hallott, ha­nem hogy sírva mondta volna azt, hogy ha az urunk ő nga bitinek teljes hitelt nem adott volna, most abban az fogságban nem volna; a felől megírt vallásokat pedig csakugyan azon testesektől hallotta. Quarum quidem fassionum et attestatio­num seriem, uti per nos est peracta, eidem illmae Cels n i Vrae fide nra mediante inscripsimus. Quam de reliquo stb. Datum

Next

/
Thumbnails
Contents