Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok
avagy lia megszólította is, de ő azt csak contemnálta. Palatínus uramnak is megírtuk, igaz circumstantiáját megmutogattuk, liogy Betkleu Péter keresett mentségének talán nagyobb hitelt adott, minket is azzal bíztatván, hogy ő felségének megesküdt Bethlen Péter és ahoz tartja magát. — Mint esküdt meg, azt mi nem vizsgáljuk, de azt bizonynyal írhatjuk: hogy ez mai napig minden hostilitást attentál ellenünk az ő felsége f ditiójából. Egynehány lovas hites fizetett szolgánkat ő hitegette el hüségiink alól; Kálmándi Istvánt, kit Ecsedben tartott többekkel együtt, Ecsedből az ő felsége ditiójából küldte az apjához az török táborban; Közép-Szolnok vármegyére és Huszt alatt vigyázó egyik kapitányunknak micsoda levelet írt maga subscriptiója és pecséte alatt, igaz páriáját Keglmednek küldtük. — Keresztény jó lelkiismeretű embernek ezekből könnyű megítélni, hogy nekünk nemcsak fegyverével, hanem gyalázatos mocskos írásával is ilyen ember mint Bethlen Péter nyilván való ellenségünk az ő felsége ditiójából. O felsége keglmesen diplomájában arra ígérte nekünk magát, hogy siibditusival is velünk való szent békességét megtartatja; Bethlen Péter az ő felsége diplomájának méltóságának derogamenjére és az szent békesség violálására aperte minden tartozás nélkül mindent attentál ellenünk; ha ez nem diploma violalás, Isten és ember ítélje meg. Keglmed lévén ő felsége után egyik fő gondviselő, és Keglmed tiszte alatt lévén Bethlen Péter, Keglmed is ígérte levelében reá való vígyázását és animadversióját, mindazáltal mind ezek meglöttenek és lesznek naponként. — Keglmednek azért mindezeket idein korán akarók értésére adni az ő felsége nekünk mostan küldött kglmes resolutiójára nézve, s bátor Kglmed szegény magyar nemzet békességes megmaradását is azzal együtt megtekintvén, ezekben az állapotokban legyen oly gondviseléssel, hogy az ő felsége bölcs és keglmes ordinantiája, az mint Keglmedre bízatott, eifectuáltassék ideje korán: Keglmednek jövendőben is az lévén jó hírének, nevének öregbűlésére, szegény nemzetünk javára. Mi is Keglmednek szeretettel való jóakaratunkat ajánlván minden időben. Tartsa isten sokáig jó egészségben Keglmedet. Datum in castris ad Thordam positis die 28. Septembris ao 1636. Illustris ac magnif. Dnis Vestrae amicus et vicinus benevolus. -1 levél túlsó üres lapján Ráhóczytól ezen jegyzés áll: Homonnai Jánosnak írtuk volt. (Eredeii fogalmazás, gróf Kemény József gyűjteményében.)
