Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok

nal urammal szemben lévén és ő tanúságot commendatoriát is tévén az dolog felül, valahol ő felségét hallja lenni, oda siessen postán. És minket ő felségének minden jóakaratja felől tudósítson éjjel és nappal gyorspostán. Homonnai János uramot requiráltuk,*) micsoda instructiója vagyon ő kegyelmének az mi segítségünk felől, akar-e segíteni, avagy mely aránt viseli magát, ha az török és Bethlen István reánk jő. Még válaszunk nem jöve, talám autkoritást sem adtak neki, noha az cancellarius uram dictálta resolutióban azt ígérte ő felsége, hogy segítségünkről tanúságot ád kassai generálisának. Az lenne jobb, ha in primo ingressu lészen ő felségének segítsége mellettünk, de ha nem érkezhetnék semmiképpen, úgy lenne ő felsége az segétség küldéséről. Mert ha az történne, nagy lészön (?) és erősségnél kell is szállanunk ad reparandas vires akkor is hasznos lenne az segítség. Palatínus uramnak bátor jiarancsolna ő felsége, az dologban viselné az szerént magát, a mint ő felsége ebben affirmáltatott eleitől fogván, — mert Bethlen István minden írását palatínus uramnak (e szavakat Rákóczy írta bele) — maga promotiójára fordítja, akármi sensussal írja s izeni ő kegyelme. Az mint halljuk, gonosz akaróink nem elégednek avval, hogy török császárt azért irritálják ellenünk hamis vádlásokkal, hanem mivel császár ő felsége hozzánk való kegyelmességének is eszét akarják veszteni, hamis híreket költvén felőlünk, mintha mi ő felsége ellen igyekeznénk és az hét vármegyéknek Erdélyhez való applikálása felől is Ígéretet töttünk volna az töröknek s azzal akarnók complacálni. Bizony uram merő hamisság, bátran és lelkiismereti szerint mondhatja, írhatja Kegyelmetek, az kiknek illik, kiváltképen ő felségének, megtartjuk ő felségével való békességünket és hozzánk való kegyelmességét alázatosan megigyekezziik szolgálni, s gondolkodásunk is az ő felsége ellen való vétségre nincsen. Ha mi török császárt külső záros útakon akarnók complacálni, hiszen az mit más igért neki, és az mi előtte kedves s az mit de facto kezéhez is vehetne, nekünk is azonokat kellene ígérnünk, úgy mint Jenőt, Lúgost, Karánsebest, az ország adójának duplálását extraordinarie, azonkívül császárnak száz, vezéreknek ötven, hatvan és több ezer tallérokat; Bethlen Istvánt csak úgy szereti az török, mint mást akárkit, tekintete eddig nála csak az. a ki többet Ígérhet; igéret adomány nélkül minden motiót csak neveti, maga állapatját is látja. Palatínus uramnak hozák levelét mostan: szép dolgot ír ') T. i. Csérnél által.