Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok

tánokat az várakban is, hogy annyira elfogyott, úgymond, Erdélyben az ember, hogy egy kapitánnak való embert is immár Erdélyben nem találhatni. Ide bocsátott Gyláni Gergely ne vő ő kglme szolgája penig Budán azt beszélette: az én kglmes uram csak egy erdélyi embernek is, az ese fiainak (rútúl lelkével szidván őket) Erdélyben nem hiszen, isten őtet úgy segélje; de csak ez esztendőről beszélhesse el az törököt, bizony úgy a nyakokra ül az ese lelkeknek, megismerik, hogy vagyon urok. -De sok volna ebez hasonló dolgoknak előszámlálása, melyekkel az mi szegény hazánknak szabadsági és régi jó rendtartási naponként csak alább-alább szállanak. Lássa azért Kgltek, ha maga szabadságát akarja-é inkább ez alkalmatosággal helyére állatni, és hatalmas császárunk szárnya alatt nyugodni, avagy annak rontója mellett nézi-e inkább hazájának romlását? Jól meg is gondolja Kgltek, ha vagyon-e Kglteknek elégsége arra, hogy hatalmas császárunk erejének mind most s mind jövendőre ellene állhasson, kit az mi szegény hazánk Zsigmond fejedelem idejében az olaszok ingerléséből eléggé megpróbála, kinek mi hasznát vötte, az sok puszta kőfalok és puszta szentegyházak megmutatják, melyet az Kgltek ide bocsátott követei, mikor az budai vezér ő naga reá kérdette volna, ha akarnak-é hatalmas császár hada ellen kardot vonni ? .Körösi István uram ezen igékkel felelt: ne adja isten azt, s nem is akarjuk egy emberért az mi hazánk romlását nézni. Hasonlóképen az elmúlt télben ide bocsátott Kgltek követ atyafiai is egyáltaljában megmondották itt egynehány úttal, hogy egy emberért, se Rákóczy Györgyért, se Bethlen Istvánért ő kglmekért hazájokat nem engedik ő kglmek pusztúlni (én érettem isten se adja hazám szabadsága ellen). Immár otthon valamint beszélenek, de itt bizony dolog, hogy e szerint beszélettek, mint igaz hazafiai ő kglmek. Holott azért mind Kantamirnek s mind az oszi beglerbégnek hatalmas császár az Rákóczi uram ellen való indulásról egyaránt parancsolt, és azok is, az mint Kgltek érthette, az nagos vezírrel egyértelemben levén, immár az országhoz közelgetnek. Kívántatik, hogy Kgltek magok és szegény hazánk megmaradásárúi józanon gondolkodván, hogy minden felől hatalmas császár hadai szegény hazánkra ne rohanjon, az ő hatalmássága akaratjához alkalmaztassa magát; és ebbeli akaratjokot, hogy idején érthesse a nagos vezér, mindjárást eleiben küldjenek, és velem együtt kérleljék azon, hogy az hadakot mindenfelől ő naga ne vigye be az országban ; saz mint értem, ') ese, őse = boszorkány.