Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok

kapujára nztes vitézlő Huszár Péter által küldött levelünkből Hatalmasságod kegyelmesen megértette, azokuak azért újólag való megírásával Hatalmasságodnak kegyelmes füleit nem akarván fárasztani, az mint hatalmasságodnak alázatosan megírtuk vala, hogy ezen közönséges gyűlésünkből postán beküldött embereink után, más fő ember követet is országúi három nemzetül Hatalmasságodnak fényes portájára, azon Bethlen István és több közülünk kifutott nyughatatlan elméjű emberek dolgában be fogunk küldeni. Annak okáért mi országúi Hatalmasságodat tartván és ismervén ez földön az nagy úristen után kglmes urunknak, és minden mi szükségünkben egyetlen egy segédünknek, az Hatalmasságod igazsággal és kegyelmeséggel tündöklő császári széki eleiben folymodunk követünk által, úgymint az nemzetes vitézlő és tekintetes úr atyánkfia által, Tholdalagi Mihály, az mi kglmes urunk főtanácsa és Marosszéknek főkapitánya, Haller Péter, Ugrón Pál Udvarhelyszéknek főkirálybirája, és medgyesi polgármester Haitz Ferencz által Hatalmasságodnak mint kglmes oltalmazó s gondviselő császárunknak alázatosan könyörgünk, követ atyánkfiait méltóztassék tündöklő császári széki eleibe bocsátani, mi nevünkkel való alázatos, de igaz könyörgésiinket hallgassa meg, igaz ügyünket értse meg, tökéletes igaz híveit szabadságunkban, mostani békességes állapotunkban oltalmazzon meg, ha mi háborúságunkban volnánk és az szegény nép romolna is, Hatalmasságod sok költségével, szép hadainak fáradságával is, békességet igyekeznék nekünk igaz híveinek szerezni; mostan az mi békességünkre és megmaradásunkra sem költsége, sem hadának fáradsága nem kívántatik, csak szintén hatalmas szavával parancsoljon Hatalmasságod Bethlen Istvánnak s az többinek, hogy üljenek veszteg s tartsák az békességhez magokat, velünk értsenek egyet; azon órában, mint egy tengeri háború után szép csendesség leszen közöttünk. Az mi kglmes urunkkal egész országúi megvidámít Hatalmasságod bennünket, és maga méltóságához való tökéletes igaz hűséginket erősíti. Mi ez közönségesen, egész országúi három nemzetül irott levelünk által, kit bátor Hgod bizonyság-levél gyanánt, mgos tefterében tétessen, felelünk mi az mostani urunk és fejedelmünk szerént, hogy Hgodnak tökéletes igaz híve, és soha semmi időben velünk együtt, az Hgod és fényes portájának hűségétől sem egyfelé sem másfelé nem távozik, velünk együtt él hal Hgdnak igaz hűségében. Csakhogy mi is Hgdnak i&zon igen alázatoson könyörgünk, az boldog emlékezetű htlmas császárunknak szent és mlgos atnameokkal megerősíttetett szabadságinkbau minden liáborgatóink ellen oltalmazzon meg kegyelmes urunkkal és fejedelmünkkel együtt.