Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630 - 1630. jan. 25—febr. 17. Gyulafehérvári országgyűlés

és ezen az áron lehetett az uralkodást neki kezébe adni. Hogy ő ekkor még betegeskedett az egykorú jelentésekből tudjuk. Túlzott idegessége, a kiállóit emotiok vagy a Kemény által em­lített lebetegedés okozták-e. határozottan eldönteni nem lehet, tény hogy lelki állapotának volt befolyása a történtekre. Katalin rettenetes éjt töltött. Belátta, hogy az államcsin egész terve dugába dőlt. Többé szó sem lehetett arról, hogy a kormányzó letétessék s ő önállóan kormányozzon, 2) mint abso­lut hatalmú uralkodó: úgy mint ezzel Csáky biztatta. Kovács hadainak szétverése, Csáky hadainak megszökése után nem volt több támasza. Világos volt előtte hogy csak úgy maradhat fejedelem ha Bethlen Istvánnal kibékül. De még rettenetesebb hajnal következett. Kétségbeesése tetőpontra hágott, lemondott már az enyhülés reményéről is. Kitörése a mint Schulitz hozzá ment rettenetes volt: a Káiné­hoz sem lehet, mondja Schulitz, hasonlítani. Testileg és tény­leg meg levén szállva az ördögtől 3) szitkozodásokban tört ki egészen kétségbeesvén hogy az isten hithagyásáért valaha meg­bocsáthatna neki s már mint örök kinokra kárhoztatott újjai­val mutatta a sátán fenyegető arczát. Erre következett az exorcisatio, a sátán kiűzése. Teljes 28 órát vett igénybe. Mialatt a szerencsétlen asszony iszonyú küzdelmet folytatott magával Schulitz, Alstäd és Geléji Katona ') Kétségtelenül erüs argumentumok szólnak amellett, hogy a Ke­mény által emlegetett lebetegedés nem volt egyéb pletykánál: s legerő­sebb az, hogy Schulitz jelentésében említés sincs róla — ha csak e szavait: aliorum meminisse profecto animus horret, sub miserantis et minitan­tis Dei arbitrio gestorum« nem veszszük czélzásnak. De Ötvös Ágoston argumentumai épen nem döntik meg. Az a körülmény, hogy a magyar törvény a férj halála után 11 hónapra született gyermeket törvényesnek ismeri, semmit sem bizonyít. Mert hát hogyan lehetett volna olyan vi­szonyok közt midőn mindenki tudta hogy Bethlen Gábor 1629 febr. óta nemzésre képtelen beteg volt, törvényesen föllépni rí IIa született gyer­mek bizonynyal oka volt Katalinnak eltitkolni. Itt tisztán csak politikai okok szerepelthettek. 2) Koszpoth jelentése Marczali 164. Kemény 171. 8) Schulitz és Geleji Katona egyhangúlag mondják. Marczali i. h. 165. Geleji i'ebr. 1-ei levele. Y. ö. Appel Gáspár Katalin udvari lelkésze levelével. Kazy. I. IV. 265 1.

Next

/
Thumbnails
Contents