Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - 1636. máj. 25—jún. 6. Gyulafehérvári országgyűlés

kelt Rákóczy ellen,s hosszas tárgyalás után is a pontokra adott válasza elutasító volt; legyen az ország kezes amellett, hogy az assecuratiót elveheti, az elvett pénzeket Rákóczy restituálja, tartsa meg a conditiókat, az idegeneket (magyarországiakat) mozdítsa el hivatalaikból, a topái egyezkedést hajtsa végre, Metesdet és Gaurát neki, Monorát, Bábolnát fiának adja vissza, ne tartson ellent abban, hogy ez a sérelmes asszonynyal kibéküljön, átalános amnestia;

2) tehát mondhatni a régi követelések fentartása voltak a pontok, melyekkel Szalánczyék ápril 15-én Budáról haza indultak.

3) Mind e különböző jelentések csaknem egy időben érkeztek Rákóczyhoz. A porta magatartásáról nem csinált illusiót magának, s még a mi jó volt is az onnan kapott hírekben kétkedéssel fogadta, mert arra nézve, mit leginkább sürgetett, s a miből leginkább meggyőződhetett volna a porta őszinteségéről, hogy Bethlen Istvánt vigyék Budáról Ivonstantinápolyba, kapitihája nem nyert biztos Ígéretet, ellenkezőleg a Huszártól küldött fermanban nyíltan kimondák. hogy a fejedelem-választás »nem az ország szabadságában, hanem a szultán hatalmában van,« 4) s a fejedelemségben megtartása áráúl Jenőt kezdték emlegetni. Hanem másfelől Esterházy izenete sem csüggeszté el: azt úgy is rég tudta, hogy a nádor nem jó embere. Ennek egy elfogott levele még jobban meggyőzte erről. Rákóczy meg volt győződve, hogy a két Bethlen, apa és fiú, egyetértenek. Esterházy tagadta ezt. s maga részéről inté is Pétert, hogy ettől tartózkodjék. Márcz. 4-én megírta neki, hogy a szathmári s kállai kapitányokat utasította, hogy »marhájában, jószágában ne kapdossanak,« de őt is inti. hogy Rákóczy postáit ne fogdossa el, »mert azt idő előtt haszontalan cselekszi s magának árt vele többet és atyjának. Mert ha liostilitást kell exercealni s akarni fogja a fejedelem idő előtt berekesztheti őt. Patak, Munkács és Várad előtte és háta megett ") Krausz Krónikája 120.1. Ugyan ő írja. hogy a budai basa titkon írt a szászokhoz leveleket, hogy panaszaikkal nyíltan lépjenek fel ök is. De ők e leveleket beadták a fejedelenmek. 2) Török-magyarhoni. A. 0. II. 338. 3) Bethlen István naplója. J) Rákóczy ápr. 21-iki levele. Levelek és Acták.