Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
22. fejezet: 1631-1637 - 1633. aug. 21 — 31. Gyulafehérvári országgyűlés
perre kelle menni a dolognak. Reggeltől délután öt óráig tartott a vitatkozás az ügyvéd és közvádló közt az ő személyes jelenlétében. De minden ellene szólt: térítvénye, melyet Prepostváry fölkelésekor adott, levelei, melyek ellene bizonyítottak. Harmadnap végre kifogyva a többi ratióból, Zólyomi apellált a fejedelem nagylelkűségére, kijelentvén az ország előtt, bogy nem perel. Semmit sem basznált neki: mint béke bontogató, ki idegen hadakat gyűjtött, a szegénységet nyomorgatta, a fejedelem hadait átállásra csábította s mint a ki már egyszer nyert is amnestiát: fő- és jószágvesztésre ítéltetett, nemcsak maga, hanem örökösei is. *) Kapcsolatban ezzel az 1546-iki XXV-ik magyarországi törvény érvényét Erdélyre is kiterjesztették az erőszakoskodó emberek megzabolására. Zólyomi nóta perét megelőzte a Székely Mózesé. Kiszökése, levelei mind ellene bizonyítottak. Az egész bűnös merénylet tisztán állt az ország előtt. Székely, Petki, Maróthi s mind azok kik ezekkel kiszöktek s kezökre dolgoztak ott künn, fő és jószágvesztésre Ítéltettek: nemcsak maguk, hanem feleségeik s utódaik is ha velők egyetértettek. Elrendelék egyszersmind, hogy jövendőben is mindazok, kik idegen országra futnak s ott beütést készítnek elő, anélkül, hogy kegyelmet nyerhetnének, hasonló büntetésbe essenek. Minthogy pedig az elfutottak azzal kérkedtek, hogy Erdélyből sok pecsétű leveleket vittek utánuk — ezt hazugságnak s a leveleket koholtaknak jelenték ki. Székely Mózes törekvéseinek meghiúsítása végett a portára és Budára fényes és főkövetség küldését határozák el. Elrendelék, hogy a portára s Budára szóló leveleket az egész ország pecsételje meg: a portára pedig az évi adó is bevitessék. Hoztak három a nótaperekkel összegfüggésben nem álló törvényczikket is: Fejérvárt bort kimérni a nemeseknek SzentMihálytól ápr. l-ig levén megengedve, a ki az ellen vét, borát elveszti. J) A per egyes részleteit a törvényczikk, Kemény és Szalárdy tárták fenn. V. ö. a nótaperrel. Törv. és Okiratok.