Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - 1633. apr. 24—máj. 13. Gyulafehérvári országgyűlés

S ez volt valódi oka, hogy miért halasztotta ő végelhatározását az eperjesi alkudozásban. Pedig a biztosok részéről már lényeges engedmények történtek: a császár a németországi bonyodalmak miatt el volt határozva megkötni a békét. »Minthogy Rákóczy a jogos érveknek nem engedett — monda a császári resolutió ápril 25-ről — legyünk mi engesztelékenyek,« s sajátkezüleg e szavakat írta a rescriptum alá: »nullo modo pax rumpenda, sed quo meliori fieri poterit modo concludenda est.« Ennek következtében máj. 6-án a biztosok beleegyeztek abba, hogy Munkács a fejedelem mindkét fiának részére Írassék,*) s nem kis fáradsággal elkészítették a diploma tervét, melyeta császár máj. 16-án erősített meg, sőt az amuestia példányát is elkészítették, s a corporale juramentum átvételével Osztrosythot bízták meg.

2) De Rákóczynak sok kifogása volt, elébb már a pontok ellen is kijelenté, hogy azokat úgy, hacsak fegyver nem leszen a nyakán, nem fogja elfogadni, 3) annyival kevésbbé volt hajlandó most elfogadni ilyen alakban a J) A biztosok Eperjesen máj. 6-iki jelentése a császárhoz : a fejedelemtűi egy hírnök jött, ki halasztást parancsolt, s erre : »Yix continui ego cancellarius Mtis Yrae Kovaclioczium, quin flens genibus meis advolveretur, cum has litteras principis sui privatim ad me tulisset, orans, ut praescinderemus omnem occasionem principi suo et alterum quoqiie filiorum ipsius in statum Munkachy insereremus. Et sí vero difticillime, fecimus tarnen praemissa protestatione ad ratificationem Mtis Yrae, ne causa hujus pátriám banc periculo et tot difficultatibus implicitam alioquin etiam Mtem Yram novis curis involveremus. Porro quid et qualiter concluserimus, paria transactionis, prout et ad principem per ablegatus transmissum Yrae Mti in his adjungimus, humillime orantes S. E. Yram Mtem sicuti benignis ejus oculis displicebunt suamque intentionem minus attigisse apparebunt, nostrae quidem neque socordiae, neque negligentiae sed conditioni temporis, modernique rerum status et patriae nrae necessitati imputare clementer dignetur.« Ha jóváhagyja Fged, küldje hamar a megerősítést, hogy kicserélhessék a fej. diplomájával, >ne protracto in longum tempore novis et novis postulatis princeps quod conclusum est immutare incipiat.« A corporale juramentum felül is hogy hol menjen végbe, tárgyalunk, siettetni kell, hisszük, hogy az által a fej. és rendek Fgd iránti engedelmességre hajlóbbak lesznek. Hogy kit nevezzen ki Fgd »ad id niunus exequendum juramentumque principis excipiendum stat in benigno suo arbitrio.« Eredeti, 5 pecsét, titk. lt. Bécsben Hung. 2) L. Törvények és Okiratok XVL. '"') Fraknói Pázmány III. 75.