Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630 - 1630. jan. 25—febr. 17. Gyulafehérvári országgyűlés

Csáky államcsínyen törte fejét. Minden, a mit tett és irt, erre vall. Alig, hogy Muharrem Erdélybe ment, felkereste levelével s igyekezett a maga részére vonni. Ellenséges állást foglalt el a Bethlenekkel szemben s bámúlt, hogy ezek ellene törnek. Kíméletlenül fenyegette ezeket s kívánta, hogy a mit rólok ir, ne titkolják előttök. Biztatta Kornist, hogy ha »akármi nagy jót épít s hasznokra valót cselekszik,« tudassa vele, hogy ő is segíthesse,

2) »irja meg minden elméjét és kedvét.«

3) Egyre fogadja a hadakat: a kereszszegieken kivűl 400 gyalogja, 500 lovasa lesz január 20-ig. »Isten engem megverjen, gyalázatosan megöljön, ha mindenekben aztevő nem leszek valamit kegyelmetek, az közjóra nézendőt parancsol« — a közjó pedig szemében Bethlenék megbuktatása volt. Tartsanak tanácskozásokat, ne sajnálják pénzüket: ő mindenét kész oda adni.« »Lám, valakik lélekben egyezünk, senki haszontalan ember köztünk nincsen.« Az ország is, ha látja, erejöket, velők fog tartani, Hata

lmas pártfogói 4) vannak. O a hitért küzd — azok lehet, hogy állapotjuk nevekedéseért szorgalmazzák. De mindnyájan kegyelmes fejedelmünknek absolutus fejedelemségének megállapításán, (tehát Bethlen István és az alkotmányosság megbuktatásában) fáradoznak — pedig lehet, hogy megbánják.

5) Isten verje meg őtet »testében lelkében,« ha magának halász. 6) íme Csáky tervei, úgy mint azokat maga Csáky elmondotta. Mert mi más egyéb államcsinynál a terv, hogy a kor*) »Mivel Kglmed ekkédig minden dolgaiban csendesebb volt, mint nyilván, nem annyira törnek Kgdre, mint én rám.« írja Kornishoz i. h. 225.lap. 8) Ugyanott 226. 1. De már ekkor nekik csak az használt, a mi Bethleneknek ártott. 3) Ugyanott 227. 1. 4) »ösztönei,« az az ösztönzői, mint mondja. B) Ugyanott 231. 1. Ezt jelenti Koszpoth is Marczali Beg. 164. Szóról szóra ezt mondja Kemény János is: az országgyűlésen »deciarái tatnék az fejedelemasszonynak mind religiójának változtatása s római császár protectiója, mind penig hogy az gubernatomak autoritását degradálván avagy meghatározván kévánságok szerént, az fejedelemasszonynak szabad regiment szerezhetnének titulanter. 171. 1, ®) Ugyanott 233. 1.