Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630 - Levelek és okiratok

immár az gyűlésnek megléteiét végben vitte s kéri az fejede­lemasszony hogy engedje meg. Csáki mamol is hadd. hijják az ü fölge nevével az gyűlésre, hiszem az mennyével, úgymond a/ munkácsi és tokai áílapat hátrább marad, annyival el nem múlik. így az fejedelemasszony megengedte, hogy mint más urakot, Csáki uramot is hivassák az gyűlésre. Gubernátor uram mindjárt az asszonyunk directorával Tholdalagi János­sal két cancellarista deák által citáltatta az urat az gyűlésre asszonyunk ő fölge nevével, mivelhogy, úgymond, ő fölge ellen három kiválképpen való dolgokban is vétett, gondolván azt Betlem uramék, hogyha csak közönségesen kíjják az gyűlésre, semmi úton oda nem megyen,mivelhogy nem igen fél tőlek, de így ha az fejedelemasszony nevével citálják, minthogy igen hűnek tartja magát, az maga mentségére mindjárást oda megyen. így az úr Csáki uram az deákoknak ígérte arra magát, nagy örö­mest és jó szívvel az maga mentségére elmegyen az gyűlésre. En megérkezvén Feírvárról, ismét mindjárt íra ő fölgének s tudakozik, hogy miért akar ő véle perleni, mit vétett ő fölgé­nek. En magamot az levéllel elkűlde ő naga és szóval is min­deneket megizene tőlem ő fölgének. Odajutván Feírvárra. az levelet ő fölgének beadtam és szóval is beszélék ő fölgével. Nagy álmélkodással csudálkozván az fejedelemasszony, hivatta az secretariust, Orliczot és irata vele egy parancsolatot, hogy semmi úton az úr az gyűlésre ne menjen, ha kegmességét akarja venni, mivelhogy ő liíre nélkül citálták az gyűlésre, hanem mind­járást mentem menjen oda, az hova ennek előtte parancsolta volt neki, az mely parancsolatot Nagod in specie látott. Ezalatt én Feírváratt és Medgyesen is ott voltam ő fölge mellett. Die 6. .lulii Kornis Sidmond uramék beérkezvén Feírvárra, ő magok is mind ml tolunk s mind asszonyunktól megértvén minden dolgo­kot, harmad egész nap igyekeztenek rajta, hogy az gyűlés elbo­moljon, mivelhogy semmi jó kimenetelit nem látták lenni, de azt semmi úton véghez nem vihetvén, tanácsolták erre ő fölgét, hogy semmi úton addig Feírvárról ki ne menjen, valameddég Zólyomi Dávicl leszen az hadak előtt. Erre nézve mindjárt megizené ő fölge, hogy Zólyomi ura m ne legyen az hadak előtt és az gyűlésre se menjen, hanem szálljon házához, mert ő ad­dég az gyűlésre meg nem indúl, valameddig ő leszen az hadak előtt. Ezen az ^gubernátor igen búsulván, semmi úton nem akarta, hogy Zólyomi uram akkor az hadak előtt ne legyen, hanem inkább ment arra, hogy asszonyunknak reversalist adjon, hogysem mint Zólyomi az tisztből kimenjen. Így az reversali­son megegyezvén az tanácsurak, gubernátor uram vitte maga szállására az re versalisnak formáját és megíratván úgy, az mint szerette. Estve felé fölhozván az tanácsurak eleiben elol-

Next

/
Thumbnails
Contents