Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1627. ápr. 1-28. Gyulafehérvári országgyűlés

febr. 20-ról Fehérvárra apr. 4-ére országgyűlést hirdetett, s miután márcz. 24-ére a császár biztosai is, »bár kedvük ellenére« 2), megérkeztek a »kietlen« Tokajba s] három nap múlva a fejedelem biztosai, Lónyay Zs., Bornemisza János, Ivassay István és Beleváry Dániel is megjöttek, a két tárgyalás egy időben folyt. Rendes szokás szerént a gyűlés most is néhány nappal a kihirdetés után nyilt meg, midőn a fejedelmi propositiok kiadattak. Ebben mindenekelőtt a béke megkötéséről tett jelentést. Azon adó megszavazásai a vonatkozó felhíváson kivűl, a korábbi pénz-calamitásokból származott bajok orvoslását kívánta: új limitátio végrehajtását s szigorú megtartásának elrendelését, a görögök kereskedésének megszorítását, a zsidók szabad kereskedésére vonatkozó szabadalom-levelének törvénybe igtatását. Előterjesztésének egyik legnevezetesebb pontja Fejérvárra vonatkozott. E várat ő valódi fejedelmi székhelylyé akarta tenni: »Szégyenletesnek tartván — írja egy szász krónikás — hogy az egész magyar nemzetnek s a főuraknak nincs egy erős vára, hanem a legkisebb rezgelődésre a szászok nagyon kétes vendégszeretetéhez kénytelen fordúlni,« annak megerősítését ajánlá. A vár maga négyszegletű lévén, az új erődítésnek is ezt kell megtartani: a déli bástyát, hol a fejedelmi lak van, magára vette Bethlen. Egy liangúlag lelkesedéssel fogadták el ezt a rendek, (de nem igtatták törvénybe) s a fejedelem a magáét, valamint a szászok is a magokét a keletit, az úgynevezett Kendervárat, még ez évben elkészítették. De a más kettő: a magyaroké s székelyeké, az északi és nyugoti, befejezetlen maradt. 3) Magának a városnak szépítésére vonatkozólag pedig azt az óhajtását fejezte ki, !) L. Törv. és Okiratok XXXVI. 2) A biztosok apr. 14-iki levele Pázmányhoz (Pray i. h. II. 119.) »Ma szintén három hete múlt el, mióta ide Tokajba az kietlen helyre, melyet az erdélyi fejedelem kedvünk ellen rendelt, érkeztünk.« A nap határozottan ki van téve a császári biztosok végjelentésében. (Nemzeti muz. Jászay gyűjtemény). 3) Trausch I. 310. Behelyhezték az évszámot 1627. a czímert, quatuor fluvii et novem lilia, aquila biceps et tria folia nympliaearum. Ezenkivűl a szebeni királybíró, s a szász comes czímerei is beillesztettek.