Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1626. máj. 24—jún. 17. Gyulafehérvári országgyűlés

Május elején nagy titokban Bornemisza Ferenczet, kit ilyen kényes küldetésekben szokott használni, Konstantinápolyba küldte, ki a franczia orátornál volt szállva, (máj. 14-én érkezett), a feltételek útját egyengette, mely mellett ura a confoederatióba volt lépendő s Zülfikár útján tudatta a nagyvezérrel, hogy e tárgyban főkövetség jön.

x) Junius végén Fogarasból csakugyan elindúlt a főkövet: Tkoldalagi Mihály terjedelmes utasítással,

2) s vele együtt Borsos Tamás, mint állandó orator, 3) rávenni a portát közös működésre a hadjáratban, egyengetni az útját, hogyan fogadják a »hat ország követeit« s kieszközölni, hogy azt a követet, kit a császár a gyarmati béke ratificálása végett küld, Budánál ne ereszszék tovább, de végleg se szakítsanak vele. S néhány nappal azután, hogy Tholdalagiék elmentek, jul. 6-án felhívta a dán királyt — kinek követe ez idétt járt nála — hogy üssön mennél elébb Németországra, sürgesse Gusztáv Adolfot s Mansfeldet is: ő Sléziára tör, míg a török különböző pontokról támadja meg a császárt.

4) Mindez a terv csak papíron volt elrendezve, s az életben másképen vette ki magát. A dán király meghiúsította azt, bár a diadalt legbizonyosabbá tette volna, hogy Gusztáv Adolf álljon a szövetséges hadak élére, sőt azzal sem sietett, hogy Bethlen a confoederatióba felvétesse — s az nem is történt meg addig, míg ő Lutter am Barenbergnél tönkre nem veretett. Hiúsága nem engedte meg, hogy a remélt diadal dicsőségében más is osztozzék — s ezzel megbuktatta a sikert, létre a szerződés Bethlen és az angol s dán királyok közt, hanem Konstantinápolyban,« s 320. 1. »habár talán formaszerénti szerződés neih létesült is.« A dolog úgy áll, hogy azon időben, melyről Sz. ír, t. i. a háború előtt nem volt szerződés, de volt azután — s az Hágában jött létre. Y. ö. Bethlen szövetkezései történetét, hol a szerződés ki van adva — de Szalaynak erről még akkor, midőn munkáját írta, nem volt tudomása. 5) Szalay i. li. 289 — 94. 11. 2) Kiadva Török-magyarkori Államokmánytár I. 441 — 66. 11. 3) Bethlen Fogaras jun. 24-iki levele Cesylioz Párisban, Godefroy gy űj temény ében. <) Frakuói közlése Tört. Tár 1882. 106. 1. V.o. Roe jelentését Zinkeieennél IV. 441. s Szalay i. h. 320.