Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

gondviseletlenség, az hadnagy tartozzék az olyan tizedest nya­kon kötve kapitánya kezében vinni. Ha pedig az kapitány így nem visel gondot, magunk büntetjük kedvezés nélkül meg érette. 7. Valaki az szegény embernek marháját, barmát, juhát, bárányát, tyúkját, lúdját és akármi névvel nevezendő élését elveszi erővel, megtudódván, melyik seregbeli katona csele­kedte, mihelt az szegény ember panaszol, az kapitán és had­nagy tartozzék kikeresni és az marha árát megadatni; és az latorságért, a ki cselekedte lészen, hogy valamit az szegény embertől erővel elvött, két pálczával az marha árának niegada­tása felett megveretni. 8. Az ki dúl, foszt, útat áll, kedvezés nélkül karóban verettetik érette. 9. Az ki erőszakot teszen, avagy tisztátalan személt szállásán tart, feje vétetik érette. 10. Az mely kapitán és hadnagy seregében való katona eftele latorságot cselekeszik és kapitánya vagy hadnagya ked­vezvén neki, ki nem keresi, avagy ha pártját fogja, maga az kapitán avagy hadnagy öletik meg érette. 11. Az hol pedig telelésre való quartirokat elrendeljük, mivel ezután az nem változik, hanem esztendőnként azon quartira lészen minden seregnek zászlóaljának, valameddig isten bennünket éltet, úgy viseljen minden katona gondot szál­lására, hogy az szegény embert gazdáját semmire egy szóval megmondva ne erőltesse, ne szidja, ne verje, kerte veteményé­hez ne nyúlj on, se major házához semmi éléséhez, holott csak szállással, meleg házzal és a mit a katona az gazdaasszony kezében ad, annak elkészétésével tartozik az gazda, egyébbel semmivel nem. 12. Valamely határon, maga quartira határán, vagy szomszéd falubelieken az szegény ember szénáját, zabját ké­véiben avagy fosztva, az katona ellopja avagy lopatja, mihelt az szegény ember paszol az kapitánnak, hadnagyának, tartoz­zék mindjárást kikeresni, az árát megadatni és annakfelette, a ki cselekedte lészen, kímílletlen megpálczáztatni. 13. Minden katona lovászát, szolgáját oly fenyítékben tartsa, hogy ha az katonák avagy lovászok miatt az gazda kárt vall és azt az kapitánnak, hadnagynak megjelenti, az kapitán és hadnagy tartozzék kikerestetni és azon városnak törvénytevő bíráit is az törvényben ülletniés az szerént minden igazság­gal megbüntetni. Az mely hadnagy vagy kapitán ezt nem cse­lekedné, meghal érette. 14. Az kapitányok, hadnagyok idegen csavargó legénye­ket az ő maga zászlója alatt valókon kivűl senkit élete vesz­tése alatt ne merészeljen befogadni seregében, se füvelő, se

Next

/
Thumbnails
Contents