Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

Az nemezcsinálókról. Egy öreg lónemezet, hátas lóhoz valót, szegőtlettet, adjanak tíz pénzen. Közép rend hátas lóhoz valót tíz pénzen. Szekeres ló nyereg alá való nemezet, jót, öreget, nyolez pénzen. Egy öreg botos nemezkapezát, melyet sarun feljül vousznak, hét pénzen. Kisebbet, saruban valót, hat pénzen. Gyermeknek valót négy pénzen. Pais- és kopj agy ár tokról. Egy jó szégődött merő kopját, melyen három gyantár vagyon, adják húsz pénzen. Közönséges kopját, kin két gyantár vagyon, tizenhat pénzen. Egy fúallott kopját, szépet, jót, temérdeket, negyven pénzen. Az ki ezeknél jobbakat, szebbeket akar csináltatni, alkodjék az mesterrel. Az csiszár mesterekről. Az ki maga adja az czápát az csiszárnak, egy hegyes tört csináljon egy forintért. Egy szablyahivelt, az ki paraszt módon vagyon, az ki maga czapáját adja hozzá, egy forintért. Ezüst alá is ezen fizetésen tartozzék csinálni. Hogyha penig valaki czifrás kötő vasakra akarja, ezüst formára csináltani az vasat, az alkodjék az csiszár mesterrel; a hol penig az csiszár mesteré lészen minden szerszám és czápát sem akar adni, mivelhogy afféle váltó mü más országból hozott szerszámmal építtetik, adjanak egy szablyától és pallostól három forintot, ha csak az vas a míveltetőjé, egyebe mind az csiszáré. Ha ki penig szablya vasat ád és vert bőrből akar liivelt csináltatni, váltó műtől adjanak kilenczven pénzt. Vásári müvet vagy alábbvalót hatvan pénzen. Az mely vas az csiszáré lészen, az minemű az vas lészen, az szerént alkudjék az mesterrel. Demeczki szablya tisztítástól, fringiától, pallostól, hegyes tőrtől, huszonöt pénzt. Csetneki szablya tisztítástól tizenkét pénzen. Egy sisak tisztítástól, ki igen rozsdás, negyven pénzt. Az ki nem igen rozsdás, huszonnyolez pénzért. Vásári művet csetneki vasat vert bőrből az mint eladhatja és alkhatnak vele, úgy adja el.