Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - 1624. jún. 23—júl. 9. Gyulafehérvári országgyűlés
legcsekélyebb engedékenységre is nehezen szánták el magukat. Végre máj. 8-án csakugyan létrejött a béke, mely Bethlent megfosztá Oppeln és Ratibortól, de kárpótlá Ecseddel, Nagyés Felső-Bányával. 1) A békealkudozások végén ismét szóba jött a »matrimonium.« Kovaclióczy egyenesen meg volt bízva a császárnál nyerendő kihallgatáson megtenni a szükséges előterjesztést de ajánlata kitérőleg fogadtatott. Hogy a viszonyok Bethlenre nézve roszabbúl álltak, mint a múlt év végén, az kétségtelen. Ha ő akkor fegyverben, hadai élén, ellenséges földön, kitartja a telet, ez nagy hatással lett volna az európai viszonyok fejlődésére : Ferdinánd ellenségei hamarébb s könnyebben tömörülnek — de azért most sem állottak úgy dolgai, hogy kénytelen lett volna kegyelemre megadni magát, Teljes okunk van hinni, hogy őszintén kereste a kibékülést Ferdinánddal. De ajánlata nem fogadtatott azzal a bizalommal, melylyel várta. A kitérő válaszok s halogatási eszközök egész lánczolata gyanakodásra különben is kész lelkében bizalmatlanságot támasztottak. Egész jövőjét nem köthette a puszta reményhez, s nem szakíthatott a portával. Fenn kelle ezzel is tartania viszonyát, s midőn ennek egyes napvilágra jött részleteit ellenségei fegyverül használták ellene, megfeledkeztek arról, hogy ez nála az önvédelem eszköze volt. Csak úgy mint Esterházy megírta neki, hogy ellene »a mit cselekedhetik bizony dolog megcselekszi«, 2) ő is őszintén megmondta, hogy nem vetheti meg a porta támaszát. Természetes volt, hogy midőn maga a fegyvernyugvás is annyi nehézségre szolgáltatott okot, gondoskodnia kellett, hogy a porta védelmét megtartsa. Amint ') A bécsi alkudozásokat tüzetesen kidolgozta Horváth M. a Jászay gyűjtemény s Fraknói (Pázmán} 7 II.) a bécsi levéltár adatai s olasz és spanyol követjelentések alapján. Különösen ez utóbbiban rendkívül sok becses adat van felhalmozva. L. a fegyverszüneti okmán3'okat. s az amuestiát, (melynek apr. 12-iki tervezete mutatja a kormány hangulatát. L. Törv. és Okiratok XXI.) Az itt kötött titkos pontok még lappanganak. Hivatkozás van ezekre a magyar tanácsosok 1624. aug. 30-án tartott ülésében. 8) Eszterházy élete II, 61.