Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1624. jún. 23—júl. 9. Gyulafehérvári országgyűlés

mérséklettel járt el: a nickolsburgi pontokra lielyhezkedett ugyan, de birtokai kikerekítéseűl Ung, Torna, Gömör, Sáros vármegyéket Szendrővel kivánta: megjegyezte azonban, hogy mivel őt nem önzés vezérli, ezekről követei le is mondhatnak. Fő előtte a császárral kötendő szövetség s a házasság dolga volt. A Kamuthynak adott titkos utasítás jövő működésének egész programmját tárja fel, s nem volt kevesebb, mint a török kiűzése Magyarországból, ez országnak az ő kormányzósága alá helyezése, Erdélynek mint hűbérnek, évi adófizetés mellett, Ferdinánd alá bocsátása — melyek fejében ő a császár leánya kezét kéri, mint a bizodalomnak s egyetértésnek elengedhetetlen jelét.*) Bethlen bízott és remélt. Megmutatta azt midőn jan. 18-án követei számára már a megbízó-levelet is kiállítá 2) s e hó végén őket útnak indítá; maga pedig e hó végén Kassára ment, hováfebr. 1-én megérkezett. 3) A követek gyorsan mentek: jan. 31-én Thurzónál voltak, ennek szeredi várában s febr. tí-ára Bécsbe értek, hová a császár, épen az alkudozások érdekében, meghívta tanácsosait. De a béke gyors megkötése iránt csakhamar minden illusió eloszlott. A magyar tanácsosok közül épen a két legbefolyásosabb : Pázmány és Esterházy eljöttnek hitték az időt, hogy Bethlent teljesen megtörjék, s a császárnak a háborút ajánlák. A nyert előnyeiről lemondott Bethlennek mindent újra kellene kezdeni — azt hívék, hogy az most könnyű zsákmány lesz. Maga Ferdinánd sem volt idegen, hogy a kínálkozó alkalmat megradja s Kamuthyt, ki felérkezését követő napon magánkihallgatást kért a királynál, hogy a fejedelem titkos útasítása szerint, ennek házassági ügyét szóbahozza, nem fogadta. Kamuthy megbetegedvén, követtársai Ivassay és Bornemisza : a nádorhoz, cancellárhoz, s Collaltóhoz útasíttattak. Azok a béke biztosításáúl a legbiztosabb módnak a »házasságot« ajánlották s ez alapon kérték, hogy a király hallgassa ki őket. De, bár időközben megérkezett a spanyol király válasza s ez és ministerének: Olivareznek tanácsa épen nem ajánlották J) Mindkét Utasítás »Bethlen Gábor szövetkezései történetében.« e) L. Törv. és Okiratok XIX. bj. 3) Adalékok Bethlen G. történetéhez 57-ik 1.