Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1623. máj. 14—jún. 6. Gyulafehérvári országgyűlés

kat, mire e had egy régi templomba vonúlt, két napi ostrom után megadta magát s letette fegyverét s Bethlen szolgálatába állt,

1) míg maga a derék sereg Monte-Negrói Caraffa Jeromos vezérlete alatt Bethlen által Szakolczánál a Morván át űzetett s egész Hodolinig nyomatott. Bethlen visszavonúlást színlelve, megállapodásra bírta Montenegrót s akkor egész reménytelenül körűikerítette.

2) A török és tatár hadak innen elszéledtek Morvába s rettenetesen pusztíták ez országot. De legkíméletlenebbül Bethlen hadai mindenfelé a Thurzó nádor jószágaival jártak el, mintha be akarta volna váltani a fejedélem szavát, hogy ágyából is kihúzza őt. Erre azonban akkor legkevésbbé sem gondolt; azok után, miket Thurzó Sopronban Bethlenről mondott, ő nem intézhette hozzá az első szót. De miután Esterházy azon ajánlatára, melylyel bizalmas értekezletre meghívta, bizalmatlanságból s ellenszenvből még nem is válaszolt, tekintélyes emberre volt szüksége, kivel a secretumot tárgyalhassa. Azt hitte, hogy erre jó lesz a nádor, mint a király után az ország első tisztviselője s jelenleg az udvari köröknek bízott embere. Szigorú eljárásával rá akarta kényszerítni, hogy ő tegye meg az első lépést. IJgy történt. Thurzó okt. 10-ről levelet küldött a fejedelemnek Úrmény alatti táborába. A levelezésből követküldés lett s Thurzó nádor, a bécsi udvar nagy meglepetésére, október 17-én igen meleg felterjesztést tett a császárnak, hogy a fejedelem táborába mehessen. Nov. 5-én megkapta Thurzó az engedélyt, a menedék-levelek kiállítása még néhány napot vett igénybe, s mire Thurzó elindúlt, már a Csallóköz, Nagy-Szombat mind elestek s Bethlen Hodolin és Gőding közt okt. 26-án megvervén gr. Monte-Negrot, erős hadával együtt bekerítve ') Khewenhüller Annales Fei'dinándaei X. k. 151.1. Vangler h.Wangerert ír. V. ö.Eszterházy életeII. 84. Mint Khewenhüller mondja: a bekerített had hat. Tiefenbach zászlóalj volt. V. ö. Marczali Eegestak 126. Krauss említi, hogy e csapat parancsnoka a híres kalandor Fahrensbarh volt, ki bejött Erdélybe s egy ideig itt volt, innen aztán török öltözetben menekült Yelenczébe. I. k. 71., 72. 11. Még 1624-ben ö volt a német hadak parancsnoka. Bethlen Politikai Lev. 408. 2) Khewenhüller u. o. Krauss Gy. Kronik I. 72. Említi Thoroczkai is naplójában Mikó I. 237. s Petheő Gergely is az 1702-iki kiadásban, Marczali Eegesták 127.