Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok
után. és az comperiáltatik, eo facto Felséged azt az falut onnét mindjárást elpusztíttassa és az lakosit is érdemek szerint megbüntesse. Az Moldvára béjáró ösvént penig teljességgel mi Felségeddel egy érzelemből, bogy elvesztessék, bévágassék, végeztük. Articulus XVI. Hunyad és Szörín vármegye magok költségén való követségtől absolváltatik. Hunyad és Szörín vármegyebéli atyánkfiainak az portára és egyéb követségeknek való járások felől Felséged, bogy kegyelmesen resolválta magát, ő kegyelmeket ennek utánna nem akarván Felséged magok költségén senki mellé rendelni, mint kegyelmes urunknak Felségednek alázatosan megszolgáljuk. Articulus XVII. Az czigán vajdáknak szokott fizetések in medietate megáll. Az czigány vajdaságnak állapotját értjük kegyelmes urunk miben légyen; mi is egész országúi annuálunk annak, liogy a mit azelőtt a czigány ok vajdájoknak szoktak volt adni, ezután csak felével tartozzanak. Articulus XVIII. Az urak és nemesek jószági egy onust viseljenek. Kegyelmes urunk, az urak jószági a mint ez ideig mindenütt minden költség pénzben egyenlő tehre viselést viseltek szegény jobbágyinkkal, most is Felségeddel egy értelemből végeztük, bogy minden tehre viselésre légyenek astrictusok. Articulus XIX. Az székelyeknek házakhoz való só adásról ö felsége ke gyelmes resolutiója. Mivel kegyelmes urunk a székely atyánkfiainak könyörgésekre házokhoz való elegendendő só adás felől kegyelmesen resolválta és tisztviselőinek erről serio demandálni ígírte magát, Felségednek mint kegyelmes urunknak megszolgáljuk. Articulus XX. Az három-széki postáknak postálkodásokra költség adatik.