Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

judicibus, villicis, juratis civibus et officialibus quarumcunque civitatum, oppidorum, villarum et possessionum, cunctis etiam aliis, quorum interest seu intererit praesentes visuris lecturis earumque notitiam babituris, dominis amicis observandis salutem et quibus competit, servitiorum paratam commendationem. Látván az országban az ó és uj monétában való nagy válogatást és confusiót, kiváltképpen az együgyű közrend között annyira, liogy ki az ó pénzt, ki az ő felsége mostani öt lótos pénzét nem akarván elvenni, ha az fenyítéktől viseltetvén közölök az kik elveszik is, mindazáltal pénzen adó marháj okát, az elébbi rosz pénz valorához szabván, az ő felsége jó öt lótos pénzén is, mint annak előtte, az abrogáltatott garason olyan drágán adják, melyre hogy minden helyeken mind városokban, falukban és mezőkben ennek utána nagyobb vigyázás legyen és az rút confusiónak, pénzválogatás miatt való drágaságnak nevekedésére, elébb elébb való menetelire ok ne adattassék, annak nyaka szakadjon, kegyelmeteknek akarám mégis értésére adnom ő felsége nevével intvén, sőt serio hagyván és parancsolván is, az rosz körmöczi apró pénzen és abrogáltatott öt pénzes garason, kinél valami nemű pénz, akár aprópénz akár öt pénzes garas, és három pénzes monéta legyen, valamelyet mind az szegén Báthori fejedelem, mind penig Mátyás császár ideiben 1619. esztendeig cudaltak, mint az ő felsége mosani új öt lótos pénzét, minden marha árában, indifferenter szintén úgy elvegyék és mindeneket az ő felsége edictumának büntetése alatt elvétessék, sőt hogy az közönséges rendeknek is értésére legyen, kegyelmetek minden tiszte alatt levő és hozzájok tartozó helyeken megértett mód szerént való elvételét publicáltassa, ha ki ahhoz tartja magát és él vele ő felsége is mind adóban s mind egyébb fiscusra való administratiókban bevéteti mindenektől, ha kik penig az ő felsége edictuma ellen, az eddig való confusiónak, drágaságnak ok adásában comperif áltatnék, mind marháj okban személyekben arestáltassanak kedvezés nélkül ő felsége általán igen serio parancsolja kegyelmeteknek. Alioquin ha kegyelmetek vigyázatlanságban találtatik és az olyan embereket nem animadvertálja kegyelmetek, azoknak őfelségétől való animadversiójokat magára fogja venni. His universas dominationes vestras bene valere desicleramus. Quorum autem interest secus non facturi, praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum in civitate Alba Julia die vigesima quarta mensis Februarii anno domini millesimo sexcentesimo vigesimo sexto. Thomas Debreczeni m. p. (Ered. a szász nemz. egyetem ltárában. N. C. P. 1502.)