Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)
19. fejezet: 1614-1621 - 1618. ápril 12 — 25. Fejérvári országgyűlés
az erdélyi confoederatio megtartása is. A LXXIt. t. ez. megengedte, liogy a kiknek Erdélyben jószáguk van, annak meglátogatására oda bemehessenek. Sokat tárgyalták a Báthoriak jogát Ecsedhez és Nagy-Bányához: az elsőre vonatkozólag hajlott a kormány (XXV. t. cz.), de Nagy-Bányának törvénybe igtatását nem engedte meg. Még Váradon volt Bethlen, midőn Michne Kádul moldvai vajdától, kivel a múlt évben a szorokai táborban személyesen kötötte meg a szövetséget, egy főkövet, Arszlán Visztér érkezett hozzá. A vajda Bethlentől némi hadakat és kapitányokat kért, kiket szolgálatába fogadhasson. A hadak »látott, hallott vitéz főkapitány alatt« már útban voltak s most ő is főkövetséget küldött hozzá: Mikó Ferenczet és Béldi Kelement, kiktől »maga és országa javára nézendő dolgokat bőséges tanúsággal izent,« 2) Ez valószínűleg nemcsak a határvillongásokra, hanem az oláhországi dolgokra vonatkozott, hol épen ez időben nagy változás ment véghez. Sándor, a megelőző évek zavarai alatt uralomra került havaseli vajda kegyetlenségei elől, mint fennebb is láttuk, egy csomó bujdosó bojár Erdélybe menekült, Sándor még 1617-ben kérdést intézett Bethlenhez: igaz-e, hogy ezek országában toborzanak ? a válasz az volt, hogy ez nincs tudtával. A Neszter melletti táborban Bethlen által közte és bojárjai közt létrehozott béke nem volt tartós, s Bethlen e felelete által a vajda biztosságban érezvén magát, ') Az erre vonatkozó tárgyalási iratok Bécsben a titkos lvtárban őriztetnek. Már aprilban felemlítették a rendek a gravaminok közt s nem levén a rá adott válaszszal megelégedve, máj. 28-án újra betették a sérelmek közé. Jun. 11-én kelt a rendek replicája: »negotium vero NagyBánya domino palatino per Suam M e m committendum censent, ut ad requisitionem ejusiem d"' Bathorii, etiam jure extraordinario revideri faciat.« Jun. 18-án erre következő válasz adatott: »Quod ad civitatem Nagibania attinet. quandoquidem ea ex consensu Transylvaniae atque Bethleni possideatur, atque M ' suae constet de iucorporatione loci illius ad principatum Transj'lvaniae facta, ad nullum jus extraordinarium circa illum locum M'" 9 sua descendere potest, sed si quid ibidem família Batliorea praetendit juris illi via non praecluditur.c -) Lásd Törvények és Okiratok LXXVII.
